Istenem! Mint ahogy Éva is állandóan keresi Ádámot, ugyanúgy én is mindig várom a tanácsot Istentől, hogyan tovább. Nekem soha nem váltak be az emberi programok, mindig sírás lett a vége, ha egy másik emberre hallgattam.

Épp a napokban gondoltam arra, hogy ha ugyanazt a programot követem amit a többi ember, lehet hogy már nem is élnék

Nem ismerem a Bibliát, sem Jézus szavait, legalábbis elolvastam legalább egyszer de nem memorizáltam. A lényeg a szegénységgel meg a gazdasággal kapcsolatban, hogy nekem teljesen mindegy hogy melyik vagyok, ha egyszer boldog vagyok, akkor nem érdekel. Abban azért látok egy téves megállapítást, hogy ha gazdag, öntelt valaki, akkor már nem hallja meg Isten szavát. Ne legyünk ennyire szigorúak és vaskalaposak! Lehet épp azért él bőségben valaki, mert Istenben van, hozzá fohászkodik és isten küldi neki az áldásokat, ötleteket. Nem a meggazdagodásra, hanem arra, hogyan segíthetne másokon is és így a bőség önmagát megsokszorozza., önmagát kitermeli.

Mindenki csak a maga szempontjából tudja szemlélni az életet. Változtatnia kell mindenkinek, saját magán is ha jobb életet szeretne. Én a magam részéről megértőbb ,elfogadóbb, emberekben jobban bízó és megbízhatóbb szeretnék lenni. Emberi kapcsolatokat és közösségeket szeretnék és azokhoz tartozni. Hogy ha bármi TÉNYLEGES VÉSZ csap le ránk, ne hagyjuk el egymást, mindig tartsunk össze, különben nem megy, semmi sem megy.

Nem jó semmilyen írás alapján élni az életet és hagyni, hogy az irányítson minket, legyen az Biblia, vagy Elfújta a szél. Nem biztos egyáltalán, hogy hasonló az élethelyzetünk a könyvekben szereplő figurákéhoz! Én például most még ha ott is tartanék ahol Scarlett, amikor a kormány adót vetett ki Tarára, akkora összeget, amit sosem tudna kifizetni, akkor sem venném fel anyám függönyét magamra azért, hogy Rhett Butlert elcsábítsam . Lehet, régen én is ilyen szajha voltam, de ma már inkább éhen halnék mint, hogy a büszkeségemről lemondjak. Nos itt utólag bele kell javítanom a saját írásomba. Figyelmeztettek arra, hogy ilyent nem lehet írni, hogy szajha. Meg beismerni sem, ha valaki szajha. A vicc az, hogy én nem is voltam soha szajha, mégis, ha megvádoltak ezzel, akár még el is fogadom, mondhatnak rám bármit azok, akik nem szeretnek engem. A másik vicc ebben pedig az, hogy az olyanok mint én nem háborodnak fel azon, ha szajhának nevezik őket, de a valódi szajhák meg soha nem ismernék be , hogy azok, sőt azok pedig nem hogy támadva lennének, hanem egyenesen kimosdatva a szutyokból, alaposan kitanítva és minden fontos pozícióba odatolva, politikai célokra felhasználva, na ők nem szajhának vannak nevezve, hanem „tiszteletteljes hölgyemnek”! Ettől tud csak igazán utolérni a nevetés. Tehát: nyugalom, nem voltam és nem is vagyok szajha, nem kell fennakadni rajtam, mert ez is lepereg rólam. A harmadik amit még ehhez a szajhás gondolathoz hozzáfűznék az az, hogy még azért is felvetettem nőként ezt a témát, mert nem hiszem azt, hogy csak férfiak beszélhetnek erről, csak ők nevezhetnének szajhának nőket.! Mi nők is nyugodtan megnevezhetünk hímringyókat is akár, vagy pedofil melegeket is, ha azt úgy látjuk jónak. És én is azok közé tartozom, akik nevén merik nevezni a gyereket, mindegy kinek a fia , meg a borja!

Megvagyok az idegen pénzek, valuták nélkül is. Nem kell belőlük, köszönöm! Azt gondolom, nem a magyar valutát kell lesilányítani a jelenlegi tolvaj, korrupt kormánypártnak, úgy mint Olaszországban, hanem fel kellene hagyni a nemzeti valuta ellenében végzett kereskedésekkel!