Mindkettő velem történt miközben ki voltam gúnyolva, kifigurázva és úgy stratégiailag, mint anyagi szempontból átverve, meglopva. Ma reggel viszont úgy ébredtem, ahogy nem gondoltam volna. Igaza lett egy jósnőnek: egy szép napon arra fogok ébredni, hogy egyszerűen felteszem a kis koronámat a fejemre és pontosan tudom, mit kell tennem. Elsősorban büszkének és döntőképesnek, még nagy dolgokban is, ugyanis egy király nem csak kis dolgokban és nem csak saját ügyében kell meghozzon döntéseket. A büszkeség pedig nem mindenkivel indokolt, hanem csak azokkal, akik ugyanúgy , gőgősen bántak velem. Lásd bíróságon egy egyszerű bírósági titkárnőcske velem szembe, asztalra felrakott lábbal, evés közben, tele pofával utasította el a kérelmemet, hogy felfüggesszék akár egy félévig is a végrehajtást. Nem érdekelte, hogy a híd alá kerülök, kilakoltatás után. Isten nem engedte meg neki ezt a kárörömöt és ha még egyszer meglátom az ügyfelek előtt feltett lábbal, megtanul repülni, mert úgy rúgom fel az űrbe! Mit képzel magáról manapság valaki, ha fideszes? Fidesz egyenlő neonáci képződmény. Nem kell itt ebben az országban sem Csurkázni, sem Szálasozni, sem Horthyzni, itt van erre Orbán Viktor, ki merem mondani. Én azért vagyok, hogy kimondjam a maga meztelenségében az igazságot, nem köntörfalazva, ésnem álszent palástba bújtatva.
Rátérve az első álomra, a háborúra. Azt álmodtam, hogy ismét Erdélyben voltam, Marosvásárhelyen, abban az utcában, ahol a nagyszüleim éltek. Hazalátogatva, vidám séta közben egyszer csak ejtőernyősök lepték el a helyszínt. Minden előzetes bejelentés nélkül, kijárási tilalom sehol, elkezdték lenyilazni az utcákon járkáló embereket. Az első szomszéd udvarába bemenekültem, szerencsére nem volt kulcsra zárva az ajtó, mint itt Budapesten. Látva az újabb Romániai választás eredményeit, kicsit jobb az ottani magyarok helyzete. De ez az álom azt sugallja, hogy ott is vannak, nem mindenki persze, olyan magyarellenes erők, akik a nyilvános eredmények, a látszat ellenére azt tervezik, hogy majd később és lassabban ugyan, de lenyilazzák őket, vagyis ha nem is szó szerint, de valamilyen más módszerrel eltüntethetők lesznek az ottani magyarok. Mint ahogy itt nálunk Magyarországon is volt az a szörnyű merénylet rendes, aranyos cigány család ellen. Képzeljük el, hogy a gyerekek elindultak reggel az iskolába, a szülők pedig DOLGOZNI és mégis voltak, akadtak olyan emberellenes, magukat igazi magyarnak nevező fegyveresek, akik rájuk lőttek!!! De mi ez??? Hol élünk mi, amerikában, a ku klux klán nálunk is felütötte a fejét? Inkább beütötte azt, szerintem. Mélyen elítélem az ilyen alattomos, sunyi, gyilkos támadásokat! Remélem életfogytigot kaptak a fegyveresek, ha már nincs nálunk halálbüntetés!
A második álom pedig egy tanfolyamról szól egy autós jogosítványhoz, ahol ismét át lettem verve, mint a valóságban, első alkalommal. Ki is lettem gúnyolva közben. De ezt most nem fogom elfelejteni, sem átsiklani fölötte!
Azt történt, hogy párom segítségével egy félig-meddig ingyenes jogosítvány megszerzésére irányuló tanfolyamra iratkoztam be a munkaügyi kirendeltségnél. Az elején minden rendben tűnt. Aztán következett az összesítés, meg valamiért mindannyian ott ültünk egy teremben, ott volt többek között valamilyen Margit nevezetű idős nő is, hölgynek aligha nevezném, valamilyen múzeumi dolgozó és mit ad Isten, épp nála landoltak a jelentkezési lapok. Rögtön belém is kötött, hogy nem jól írtam be valamit a jelentkezési lapomra, ezért nem mehetek a tanfolyamra. De ez csak annyi volt, hogy 1.1 helyett 1.5 írtam és ez már kizáró ok volt! Kijavítani nem lehetett, fellebbezésnek helye nem volt. Ekkor párommal azt mondtuk, hogy jó, rendben, akkor a befizetett önrészünket, az ötvenezer forintot visszakérjük, ha már nem vehetek részt a képzésen. Odament párom az íróasztalhoz, ahol egy férfi elfogadta egy pecséttel a visszamondást, de a pénzt egy másik fiatal, szőke tanártól kellett visszakapnom. Kikísért az udvarra, leültünk egy padra, szemben fiatal diáklányok és ott akarta a tranzakciót lebonyolítani velem. Szivarozott is közben. Először átadott két tízezrest, amely pénzjegyek körbe voltak vágva és már csak egy CSÍK maradt belőlük, amelyen a tíz ezer volt írva.. Rászóltam, hogy de mi ez? Nem gondolja, hogy én ezt elfogadom! Erre a lányok kacagtak a szemközti padon, ezen a fiatal tanár felbátorodva, kivette a szivart a szájából és kérdezte, mi van, ha inkább ezt adom oda? A lányok ettől még inkább nevettek. Erre azt mondta, hogy lássam mennyire rendes, ad még egy tízezrest és egy ugyanolyan felszabdalt papírfecnit nyújtott át nekem, mint előzőleg. Nagy haragra gerjedtem, eltéptem és a képébe vágtam. Azt ígértem neki, hogy ezért még megfizet. Ennyi volt a második álom. Mindenki, aki érintett, leszűrheti ebből, hogy kik és hogyan vannak ellenünk. Hogyan akarnak megsemmisíteni szép lassan, fokozatosan. De nem fog sikerülni nekik.
Félreértés ne legyen belőle: itt nem nemzeti alapon, vagy vallási alapon keressük és találjuk meg a bűnösöket, csakis kizárólag jogi alapon: mint olyan, hogy visszaélés a hatalmi pozícióval, pénzügyi csalások: bennfentes kereskedés a forint ellen, ésatöbbi ésatöbbi!
nem azért lehet vagy kell elítélni bárkiket is majd, hogy ide vagy oda tartoznak, ilyen vagy olyan a vallásuk csakis kizárólag az elkövetett , bizonyítható cselekményük alapján, legyen az bárki, mert a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, a dúsgazdagokra is. Sorra fognak kerülni ők is ne féljenek, legyenek bátrak. Nekik bealkonyult, még nem hiszik, de már látják és érzik.
www.fengshuidesign.hu

