Egyszer lent aztán fent

Azért vagyunk lent, mert a szerencse forgandó és ha most lent vagyunk, abból következik, hogy elindulunk fölfelé.

Nem értem mi köze egy politikus magánéletének, érzelmi beállítottságának a munkájához? A politikában nincs szerelmi vallomás, csak közmunka. Miért nem inkább akkor azzal a politi-kussal foglalkozunk, aki tönkretett minket, miért azzal, aki még el sem kezdte a munkáját? Irigységet érzek itt, meg bűzt, a félelem nagy úr, mintha gáz lenne a kormányzópárt környékén meg pánikhangulat: mi lesz ha eljött az ő idejük is a búcsúra? Mert eljött. Donald Trumphoz semmi közük, nem tőle függ a jövőjük, hanem tőlünk, magyaroktól, hogy elviseljük még őket, adunk még esélyt nekik, hogy folytassák azt amit eddig is műveltek. Nem kormányoznak, csak üzletelnek a mi pénzünkón a saját profitjukra. Ideje lenne lerázni őket. Ha az egész ország egyszer az életben képes lenne nem dolgozni, egy ideig semmit sem csinálni, megállna az élet és a hajó kormányozhatatlanná válna, a kapitány meg végre tehetetlen lenne. Felkopna az álla és kénytelen lenne elhagyni a hajót. Mert nem kellene hagyni elsüllyedni a hajót egy gyenge és rossz kapitány miatt, egy miatt vesszen mindenki? Vesszen csak a gyenge láncszem. Meg kellene szabadulni a hajót elfoglaló kalózoktól és nem a hajó összes utasát veszni hagyni!
www.fengshuidesign.hu