a túlélő elmondhatja, hogy eljött az ő ideje. Aki eddig dúskált mindenben, övé volt a hatalom, azt csinált amihez éppen kedve szottyant nem valószínű, hogy ugyanez a kijelentés illik hozzá, épp az ellenkezője: a szerencsekerék elindul vele, lefelé.

Ma beszéltünk a halálról a mi saját halálunkról is, mert realisták vagyunk amellett, hogy hiszünk egy magasabb rendező ERŐBEN. Az erőtől nem függ a szabadság, sem a béke! Hanem pont fordítva van: akkor van nálunk az erő, a vezérlő erő, ha van belső békénk és szabadságunk, érthető?, kedves, vezető politikusok a világban?

A haláltól nem félünk, legyen aminek lennie kell és akkor amikor ott az ideje, de ezt nem embertársainknak üzenjük, mert az felhívás lenne gyilkosságra. Nem, ezt Istennek üzenjük, hogy amikor hív, hát akkor megyünk és kész, el van intézve. Arról beszéltünk, hogy az élet olyan mint a tenger, vagy az óceán, beledobnak minket a mély vízbe és még akkor is túléljük, ha nem tudunk úszni, mert egyszerűen nem lehet belefulladni. Csak lebegünk a felszínén és ha nem csinálunk semmit, akkor sem lehet belefulladni. Mindig akkor következik be a fulladás , a halál, amikor pánikszerűen elkezdünk kapálózni. Akkor aztán vizet nyelünk, stb. összeomlik a légzésünk, vizet szívunk levegő helyett és ez a fulladás, a halál oka. Elmondható összegzésként, hogy: AKI NAGYON ÉLETBEN AKAR MARADNI, ABBA HAL BELE. vagyis belehalunk az életben maradásért való küzdelembe. Nem kell küzdeni, mint malac a jégen, csak lazán siklani a jégen, ez a titok.

A jogászoknak csak annyit, hogy ideje észrevenni, hogy előbb ők tehetnének valamit az összes devizahiteles érdekében. Például ne most kérjenek előre tiszteletdíjat, hanem dugják csak össze a fejüket és tegyenek meg mindent, hogy egyszerre az összeset megmentsék, ne egyenként külön-külön. , mert arra talán soha nem kerülhet sor, addig már nem is élnek szegények! Vannak, akik már a holnapot sem érik meg, nem hogy a jövő évi választásokat. Ha tényleg meg akarják menteni őket, akkor ingyen tegyék azt, ahogy isten is ingyen hozott létre minket, csupa szeretetből, nem várt érte cserébe semmit. Ha már megmentették őket, csak azután tudják összeszedni magukat ahhoz, hogy lábra álljanak, a saját lábukra és ezután tudnak tiszteletdíjat is fizetni, amit gondolhatnak kedves jogászok, hogy nem mulasztanának el semmi pénzért. Magamról tudom, hogy egy ilyen pokolból kimentett volt devizás sosem felejti ezt el és mindig végtelenül hálás marad megmentőjének. Bármikor, bármilyen helyzetben számíthat rám az ügyvéd úr vagy hölgy! Legyen az bármi , lekötelezett vagyok, persze gyilkosságot nem vállalok. Ez persze vicc volt, mert én egy kicsit szókimondó vagyok.

Jó éjt mindenkinek, szép álmokat!

Bármit elérhetünk ha akarunk, a hatalom a mi kezünkben van, az egyszerű embereknél, az összesnél.Én az enyémet valami hasznosra és minél több ember hasznára szeretném fordítani. A politikusok labdába se rúghatnak, ők csak dumálnak, ebből élnek, meg a hazugságaikból, de abból elég jól, már 30 éve körülbelül, mint jól látható.

Akik csak lepkefingokat látnak vagy érzékelnek, amikor valami nyilvánosságra kerül az ő aljas terveikből, miközben látszólag a nagy békegalamb szerepét játsszák el nagy hangon, akkor azt el kell mondani nekik, hogy nagyon sokszor egy lepkefing nagyot tud szólni, mint egy durranás, mint egy földrengés. Néha egy egy lepkefing elindít egy földrengést. Most is az lesz belőle, éppen ezért mert annyira le van értékelve. A kicsiből lesz a legnagyobb, az utolsóból az első, ez biztos és nagyon unjuk már ezt a lekezelő modort!!!Egy ellenzéki jelölt is megérdemel ugyanakkora tiszteletet egy egyszerű riportertől egy magánfinanszírozott tv stúdiójában is, mint egy jelenlegi miniszter! Nem szükséges hozzá, hogy legyen gyakorlata, elég ha csak amatőrként van jelen. Sokszor az amatőrök jobb teljesítményt nyújtanak mint a régi, öreg, gyakorlott ravasz róka típusú politikusok. Megjegyezzük az ilyen riportereket, de lehet, hogy meg sem jegyezzük, mert nem is érdemes velük foglalkozni. Majd találkozunk még velük, de akkor már egészen más pozícióból, más státuszból. Akkor majd biztos, hogy kicsit más hangnemben beszél hozzánk. Láttunk már ilyent, ugyanabban a székben , riportert, aztán most hol van? Egy széteső párt egyik feledhető tagja? Régebb tiszteletreméltó volt, most a feledés homálya ül lassan rá. Ilyen az élet, forgandó.

www.fengshuidesign.hu