A köz-önség tönkretesz

A közös dolgok annyira ártalmasak, hogy nem érdemes értük feláldozni magunkat. Mert a közösséget mostanában annyira magára hagyták, hogy még jó sokáig ereje sem lesz magára találni. Az egészségügy félelmetesen leépült. A közösségi oldalak ontják magukból a pletykákat meg a szennyet. Betegnek érzem magam ettől a beteg világtól. Egy ideig biztos , hogy hanyagolni fogom a közösségi oldalakat. Aki kíváncsi a gondolataimra az itt megtalál a honlapon. Itt-hon vagyok, itt biztonságban vagyok.

Ma ismét óriási kihívás elé lettem állítva, időm sincs kipihenni magam az előző harc után. Olyan mintha soha nem lenne vége a halálos veszélynek körülöttünk, ezért egy kicsit visszahúzódom a közösségtől.

A legrosszabbkor jött a választás, hogy választanom kell., de én már annyiszor voltam kényszer helyzetben, hogy kiver a verejték, ha nekem választanom kell, ezt még nem értette meg senki, engem nem ért meg senki. Hogy gondolhatná bárki is, hogy elhagyom azt aki az egyetlen nekem, aki mindig mellettem volt és támaszom volt? Nem ! – ha választanom kell, akkor véglegesen választok és később sem másítom meg a választásom, függetlenül attól , hogy mit hoz a holnap és látjuk-e még egymást azzal, akit a legjobban szeretek. A választást meghoztam, maradok ott és azokkal, akikkel eddig is voltam, ezen semmilyen erő, fenyegetés vagy kísértés nem másíthat. A módszerek, (hogy válogatás nélkül, mindent bevetve, semmi sem volt szent, kicsit sem sajnálkozva, hazugságot, manipulációt alkalmazva, amikor ezt elmondtam magamról, hogy nem szeretem, éppen ezt kaptam. Hát ezzel Vége) amelyekkel bepróbálkoztak nálam, azok az az igazi ok, hogy még inkább megerősödtem döntésemben és még inkább kitartok a végsőkig, még ha az esetleg nem vezet sehová, vagy éppen a semmibe vezetne, akkor is! Nem hiszem, hogy rosszul választok, én mindig jól választok. Én mindig az életet választom.

Isten légy velünk, mert pengeélen táncolunk! Ámen