Blog

Nem reménytelen a jövő

még így sem, még mindig van esély nap mint nap, tényleg igaz az, hogy a holnap mindig egy új esély az újrakezdésre.

Javulást tapasztalok magamon, fejlődést is a személyiségemben. Már nem azt mondom, hogy nem érdekel mások véleménye, hanem örömmel tapasztalom magamon, hogy már meghallgatom szívesen mások véleményét is, érdekel is és ráadásként már nem érint érzékenyen a kritika sem, el bírom fogadni, semmi rossz érzésem nem társul hozzá, se sértettség, sem harag, vagy makacsság, főleg nem bosszúvágy. Remélem más emberek is rajtam kívül átmennek ilyen személyiségfejlődésen. Csak ha jobbá válunk, tudunk egy jobb világot teremteni, mindegyikünk el kell végezze magán a számonkérést, a tisztítást és javítást , fejlesztést. Fel kell újítani magunkat is, nem csak a lakóterületeinket! Előbb a belső terünkben kell elkezdenünk, a lelkünkben, aztán jöhetnek a külső körülményeink: a lakhatás, az egészség, az oktatás, bérezés, a nyugdíjazás.

A nyugdíjasok joggal foglalkoznak a megérdemelt nyugdíjazásukkal, végül is szeretnék megkapni azt , amiért egy életen át dolgoztak, amit megérdemelnek. Egy nyugdíjnak nem változónak kell lenni, hanem állandónak és magasnak, nem lehet alacsonyabb egy miniszterelnökének a bérénél, sem a miniszterek bérénél, sem a parlamentben dolgozókénál. Érdem szerint kell díjazni és nem fontoskodás alapján. A valódi munka alapján és nem a látszat, a VIP alapján. Szeretem a nyugdíjasokat, mert élesen kongatják a harangot, hogy jelenleg nem jól mennek a dolgok, hiszen ők sem kapják meg azt, amit ígértek nekik. .Bizonyítják, hogy a jelenlegi rendszerben semmi sem működik rendben! Tehát azonnal tenni és változtatni kell. Mellékesen a fórum c. műsor nem veszített a színvonalából, sőt egyre érdekesebbek a témák, a műsorvezetőkkel is minden rendben van. Nyári időszak van, olimpia kellős közepén, ezért esett vélhetően a nézettség.

Tegnap a Péterfi Sándor kórházban nekem is nagyon kellemes és pozitív tapasztalataim voltak. Igaz, hogy a kültéri részen, ahol még több pénzre lenne igény, még hagy kívánnivalót, de a kórterem, ahová betértünk ragyogott a tisztaságtól, a rendtől, jó érzés volt ott lenni. A barátunk is jó kezekben , jól bánnak vele, kitűnő orvosok és személyzet veszi körül a betegeket.Szerencsére nem súlyos a barátunk állapota, gyors felépülés várható, nagyon optimista vagyok, örülök, hogy elmentem egy kórházba, beteglátogatásra. Nem bántam meg, vannak pozitív jelei is a javulásnak és az élet jobbrafordulásának.

Nem tüntetés, hanem sztrájk, illetve egy igazi, vérmentes forradalom lenne az igazi megoldás itt nálunk, Magyarországon.