Ha közeledik a világosság, távolodik a sötétség.

A sötét középkor elég sokáig kitartott, még most is a jelenben, a sötétségben élünk, ebben vagyunk tartva, emberek!

Még mindig a vallásokkal akarnak megkötözni és befödni a fejünket, hogy ne merjünk semmit sem tenni sorsunk javítása céljából. Ha és ahogy lepleződnek le sorban a sötétek, úgy kezdenek rettegni és azonnal Isten nevét emlegetni, védőpajzsként maguk elé helyezni. Csakhogy a csalókat, a bűnözőket, a perverzeket Isten sem fogja megmenteni.

A bűnös, ha lelepleződik, mi az első reakciója, mit csinál? Menekülőre fogja. Azt már mindenki láthatja, hogy eddig kik fogták menekülőre és nem iskolába mentek, hanem elmenekültek.

A befektetés mire való, hogy később pénzt hozzon a házhoz. Én is egy befektetésnek voltam tekintve, egy tárgynak, egy eszköznek a pénzhez vezető úton. Csak ennyi voltam a családomnak, semmi több. Most bebizonyosodott, hogy rossz lóra tettek, és nem nekik való befektetést eszközöltek. Mert amit szeretet és gondoskodás nélkül teszünk, az nem virágozhat ki. A legigénytelenebb növény is, ha nem locsolják, nem gondozzák, vagy vadhajtásokat nyújt csupán, vagy elhal, nem fejlődik ki. Mint befektetés, a számukra én elhaltam, de mint élő ember a magam számára és a világ számára túléltem és virágzom. Nem nekik, hanem nekünk. A napraforgó is arra fordítja arcát, amerről a nap süti, nyilván. Ahonnan kap egy kis meleget arra fordul, nem pénzt, – mert az nem szeret és nem is melegít.

Amikor Magyarországra érkeztem 1989 környékén én is még tinédzser voltam és előttem állt az élet. Rengeteg lehetőségem volt, hogy belőlem is valaki váljon. Egyáltalán nem azt vártam, hogy ne kelljen dolgozni és közben meg érkezzen az utalás a számlámra! Épp az ellenkezőjét szerettem volna, lentről kezdeni, szerényen, mindenért megdolgozni, a magam erejéből. Arról nem tehetek, ha bennem az aranytojást tojó tyúkot látták a szabad, erős, önálló és független személy helyett, aki mindig is voltam. Ugyanez a helyzet ezzel az országgal is. Sokan, akik felültek a nyakába, csak a befektetést látták benne, a bizniszt, amivel jól megszedhetik magukat, aztán, majd ha forrósodni kezd a talaj a lábuk alatt, mint most is ahogy érzékelhető, akkor felveszik a nyúlcipőt és itt hagynak mindent, csapot-papot, az országot meg kifosztva, legyengítve és a mocsárba süppedve, küszködve, tengődve. Ezek voltak a mi politikusaink eddig. Ezért nincs szükségünk rájuk többé, mert csak ártottak eddig, nem támogattak, csak azt mondták. Egyet mondtak, de mást csináltak, – ez a politika. Nem az igazmondás az erősségük. De most látható, hogy komoly esély van ennek a leváltására, a Tisza áradásával.

Félmegoldásokkal, fél lélekkel, félgőzzel, vagy félerővel nem lehet semmilyen célt elérni, ezért én teljes egészében azon leszek, hogy ez a bomlott, romlott kormány végleg megbukjon és innen végleg eltűnjön. Ne lehessen soha többé fidesz nevű párt ebben az országban, tűnjön el örökre! Tönkretette az életemet és a másokét is, engem már csak az éltet, hogy lemossuk innen és ki a parlamentből is, valamint az országról is le, azt a szégyent, amit okoztak. Ha már úgyis örök mosogatásra vagyok ítélve,( mert gyerekkoromban mindig másra hagytam a mosogatást és elátkoztak, hogy mindig mosogatnom kelljen), így a fidesz lesz a legnagyobb szemét, amit el akarok (és nem csak szeretnék) innen mosni! És amit én egyszer a fejembe veszek, és nagyon akarok, nő létemre!, általában azt meg is teszem, Isten engem úgy segítsen!

Aki engem nem hagy élni, azt én sem tűröm meg a közelemben, úgy hogy neki kell pakolni! De nagyon gyorsan! Elég volt ebből az állami terrorból! Az állam van a népért és nem a nép az államért!