Mi vagyunk többségben,

akik változást akarunk, ami most már elkerülhetetlen! Alig teszem ki a lábam, mert azért nekem is kell táplálkozni és boltba menni, máris szembeköszön velem a nagy realitás. Mennyire fordítva ülünk azon a bizonyos lovon és ennélfogva miért nem előre megyünk, hanem csak mindig hátrafelé.

Megkérdezhetném , hogy létezik még olyan intézmény, aminek neve: Fogyasztóvédelmi hatóság? Mert nem látni a működését. Ha valaminek nincs szemmel látható nyoma, felmerül a kérdés, hogy egyáltalán létezik-e?

Miért jár akkora szenvedéssel Magyarországon egy Spár-ban való vásárlás? Elmondom: a zöldséghez, gyümölcshöz a zacskót külön meg kell venni, még az sincs ingyen. Akarsz venni krumplit, mint a Kádár korszakban, hogy készíts egy jó krumplilevest, mert a krumplileves, az legyen krumplileves, erre mit találsz a kirakatban? Nem krumplit az biztos, még csak nem is hasonlít a krumplira, annyira silány és rothad. Olyanok voltak ma a krumplik a standon, mintha valakik direkt úgy válogatták volna össze a legkisebb, legfeketébb, legsilányabb és legfertőzöttebb darabokat jó olcsón megvásárolva, hogy nekünk a disznóknak nézett fogyasztóknak, jó drágán eladhassák ezt a moslékot. Nem vagyok disznó, és nem élek moslékon! A politikusoknak inkább erre kellene egy kicsit odafigyelni, ahelyett, hogy minden látható helyen megjelennek, emelvényeken fellépnek és előre ünnepeltetik magukat. Igazán semmi okuk nincs sem az ünneplésre, sem önmaguk megdicsőítésére. Nem tesznek semmit a közösségért, csak beszélnek. Beszédből nem lehet megélni. Valakiknek meg is kell valósítani azt, amiről ők beszélnek. Inkább dolgoznának és élnének a nép között, járnának ugyanazokba a szemét boltokba, mint a nép, ugyanazokra a szemét munkahelyekre, használják csak ugyanazt az infrastruktúrát, mint a nép, közlekedésben, a volt állami közkórházakban és akkor rögtön más lesz a szempontjuk és az életfelfogásuk! Rögtön nem lesz annyira fenn-költ, hanem inkább diszkrétebb, szerényebb és alacsonyabban szálló ige, amit kiejt a száján. Mert a gazdaság az minden szinten száll, csak nem magas repülésben. Visszatérve a Spárba, a répa sem volt megfelelő méretben, sem formában, pont olyan volt, mint amilyen nekem ki volt adva otthonról eljövet, hogy olyant ne vegyek! Talán két sárgarépával még kiegyeztem volna, de valahogy mindig megfeneklek, ahogy az önkiszolgáló kasszához érek. Nem működik nekem valahogy ez az önkielégítés. Direkt nem akarok zavarni sok vizet, erre aztán mindig körülöttem keletkezik a legnagyobb felhajtás. Kikérezkedtem, mert nem vásároltam semmit és ugyebár már ebben a Spárban is fel vannak szerelve azok a fotócellás automata kapuk, amelyeken keresztül csak a vásárlást bizonyító nyugtával tudsz kijutni esetleg másik opció, az életed árán. Na ezért odamentem az egyetlen élő pénztároshoz, hogy engedjen ki legyen szíves a döglött, automata gépkapun. Hát ki lettem oktatva, hogy várjak egy kicsit mert ő nem hagyhatja ott csak úgy a munkáját. Fel vagyok háborodva, mert remélem nem kell kivárnom az egész sort, amíg kijutok!? Elegem van már ebből a Spárból különben is, itt mindig megtalál valami régi, ósdi korszakot idéző matróna a nagy szigorúságával, hogy már szinte bajusza nő, ahogy magyarázza nekem, hogy mit tehetek, hogyan és mikor, mert itt ő az első, hogy teljesíthesse a kötelességét! Nem , ellent mondok, itt egy ilyen vevőket kiszolgáló üzleti egységben ismétlem, nem az eladó, a pakoló, a pénztáros az első, hanem mindig a vevő! Mikor tanuljátok meg már végre banyák? Elmentem végül valahogy kiszabadultam onnan. Vegyük észre, hogy mindenben foglyok vagyunk, a pénznek a foglyai. És kik birtokolják a pénz feletti hatalmat? Hát nem mi, egyszerű emberek. Akiké a pénz, azé a hatalom a világban. Én le tudok mondani a vásárlásról inkább minthogy egy ilyen boltba bemenjek, ahol bármikor visszatarthatnak, maszkot rám erőltethetnek, megmotozhatnak, ha úgy tartja kedvük. Legalább ne lenne a Spár idegen tulajdonban itt magyar földön! Úgy gondolom, jó befektetés lenne sok magyar nábobnak, ha kivárásolnák a Spárokat és magyar kezekbe kerülnének ezek a boltok, így legalább teret nyernénk és nem idegeneknek dolgoznánk, hogy kivigyék a pénzt az országból. Ez azt hiszem jó ötlet, jó és megtérülő befektetés lenne és az első lépés az országunk visszaszerzésének, még ha csak lépésről lépésre is egyelőre, de valahol mindenképp el kellene kezdeni. Így a munkaerőt is meg lehetne tartani, a mostani pénztáros is például megtarthatná az állását és velem is kedvesebb lenne legközelebb, ha köszönök és megszólítom udvariasan! Végül elmentem nagy dirrel-durral durcásan egy legközelebbi, a pizzázó melletti zöldségeshez, aki legalább magyar és tőle vettem meg a leveshez szükséges zöldségeket. Nem krumplileveshez, hanem gyöngytyúkhúsleveshez! Krumplilevest majd nyáron készítek legközelebb, ha már ott tartok!

A másik érdekesség, hogy hazajöttem jó dühösen erre mit látok a facebookon? Szörnyű emberek kiabálnak össze-vissza Menzer Tamás standja előtt, ahol valamilyen aláírásgyűjtés történik a szükséges számú aláírásokért. Egy ideges, de szellemileg nagyon felkészületlen nő, ha pontozni kellene 1-es, leülhet, azt kiabálja éppen a riporternek, hogy menjen el, ne zavarja, az ő szent (lándzsa) küldetésüket, épp lasszóval akasztanák meg a járókelőket, hogy nekik hódoljanak aláírásukkal. Autogramért könyörögnek. Hú, itt nagyon elszabadultak az indulatok is meg a félrevezetések! Becsapjuk egymást, de nagyon! Én soha nem bíznám rá a sorsomat egy másik emberre, így aztán dehogy megyek el számolni szavazatot, és dehogy választok bárkit is! Én már választottam azt akiben a legjobban bízom és soha nem hagyott cserben. Most is őt választom, Istent. Ő majd elintéz mindent, anélkül, hogy itt ekkora felhajtást kellene rendezni. Mert ember tervez, de Isten végez. Ha meg szeretnéd nevettetni Istent, nyugodtan meséld el neki a terveidet. Aztán még mit látnak szemeim? Egy jó kis videó készült Szájer Józsefről a Fidesz egyik alapító tagjáról, aki a melegek ellen szerkesztett pár törvényt, amint éppen ereszkedik le sapkában, meg maszkban( a covid időszakban ez nagyon jól jött neki a rejtőzködésben) valamilyen ereszről ott Brüsszelben. Még ez is! Pont Brüsszel miatt történt ez is vele. Orbán Viktor is a minap nagyon következetlen volt és furcsa kijelentést tett vagyis felkérést. Azok után, hogy mindig elmarasztalólag beszél Brüsszelről, meg konkrétan szidja, kritizálja, arra kérte tegnap Brüsszelt, hogy álljon ki Magyarország és Lengyelország mellett abban, hogy vegye rá Zelenszkijt kapcsolja vissza a Barátság olajvezetéket! Hoppá, most már Brüsszel is jó valamire? Ezek után, hogy annyit kritizálta, mire számít, hogy majd töri magát Brüsszel és azonnal pattan és intézkedik? Csak mert O. V. füttyint egyet neki? Hát ez szánalmas politizálás! Ez olyan, mint jön a farkas, meg megy a farkas, de soha nincs ott amikor épp szükség lenne rá! Amolyan kóborló, eltévedt farkassal van dolgunk, nem tudunk mit kezdeni vele, így nekünk nem is kell! Jó volt látni ahogy összegyűltek abban a videóban a brüsszeli zsaruk , maszkban, és találgattak, hogy ki lehet az aki ereszkedik, mert mi lehetett a célja? Tolvaj, betörő?, mi járatban lehetett? Valaki riasztotta a zsarukat, mert furcsa tevékenységre lett figyelmes. Végül eljutottak a zsaruk is a helyszínre és behatoltak az épület azon lakosztályába, ahol a melegek találkoztak és éppen buliztak. Nem mintha bűn lenne melegnek lenni, mindenki szabadon olyan párt választ kikapcsolódásra, amilyent csak megkíván, nincs ezzel semmi probléma. A furcsa lebőgés mégis abból adódott, hogy ezzel bebizonyosodott, hogy a mi politikusaink sajnos nem azonosak azzal, amit hirdetnek magukról, hanem pont az ellenkezője. Így is jók nekünk? Emellett elképzelhető, hogy ez az egész jelenet ellenzéki oldalról egy elég jól megszervezett csapda volt, amibe Szájer úr belecsúszott és azért, hogy lelepleződjön ország-világ előtt. Kínos mindenképp, nem mindennap láthatunk ilyen jelenetet. Az utolsó gondolattal fejezem be ezt az írást, ami az eszembe ötlött: amikor a zsaruk beléptek a lakosztályba és meglátták az ott lebzselő félmeztelen férfiakat, némelyiket csupán egy szál fügefalevélben tündökölve, rögtön kiabálták is egymásnak, nyugtatva a kedélyeket, hogy minden rendben, ez nem lopás, ez nem lopás! Persze, ez nem lopás volt, hanem csak sz@pás! Ezt az egészet már mindannyian megnézhetjük, hogy mi lett ebből az országból! Szégyen , gyalázat és közröhej tárgya lettünk. A legjobb bohócok.

Ideje lenne komolyra fordulni!