Ez most nem választás

lesz, hanem ELFOGADÁS ÉS BEFOGADÁS, különben ennek a nemzetnek annyi!

Most nagy fordulat előtt áll a magyar nemzet és nem biztos, hogy tudatában van ennek, mert sajnos a politikusaink eddig nem tanítottak minket, ha már ott álltak az ország élén, hanem inkább csak kihasználtak minket. Nem okítottak, hanem inkább csak elbutítottak. Nem a környező népekkel való békés együttélésre buzdítottak, hanem inkább a gyűlöletre. A focimeccseken ki tudjátok írni nagy betűkkel, hogy: „A GYŰLÖLET NEM PÁLYA”, de közben ti magatok szítjátok a gyűlöletet egymás ellen. A Kossuth -díjakkal, a Nobel díjakkal, az Oscar, meg Golden Globe díjakkal. Csak ti lehettek a nyertesek meg a díjasok, pont ti, akik a háborúkat indítjátok, miközben azzal fenyegetőztök, hogy a másik, a már leigázott fél teszi ezt. Akinek nincs hatalma, hogyan akarna háborút indítani, vagy fiainkat a háborúba küldeni és miért?! Nem, ez a retorika ebben a felnőtt és érett világban már nem működik, ez inkább a vicc kategória most már. Nekünk ebben a megújult világban már nincs szükségünk harcosokra, se valódi, se digitálisokra. Nekünk inkább békés, nyugodt életre van szükségünk és ezt várjuk el a vezetőinktől, hogy ezt biztosítsák nekünk. Nem hiszem, hogy a vezető azért van, hogy ő mondja meg a népének, hogy annak mire van szüksége, hanem inkább a nép diktálja a vezetőjének, hogy milyen életet szeretne magának!

Ne hívjatok telefonon egyik párttól sem, mert megmondtam, nem állok egyik párt mellé sem, nem pártoskodom! Ha pártpreferenciám lenne az azt jelentené, hogy az ország másik fele ellen lennék. Én nem vagyok senki ellen. Most mikor választunk, mi nem választunk, hanem el kell fogadjunk valamit és valakiket magunk mellé. Mi nem szétválni akarunk mint ország és mint nép, hanem éppen, hogy újra egyesülünk, mert ha nem leszünk újra egy egész, akkor nem leszünk ország sem és nemzet sem. A mostani két legnagyobb párt vezetője valószínűleg most azzal szembesül, hogy holnap mi fog történni, vajon mi lesz, vajon melyiküknél lesz nagyobb a tömeg. Lesz-e összeakaszkodás? Hát egy össznemzeti ünnep nem a VÁLASZTÁSRÓL kellene, hogy szóljon és nem külön-külön kellene megtartani, hanem egyben, ha már NEMZETI ÜNNEP!

Holnap nem egymás ellen kellene feszülnünk, hanem végre összefognunk, ha tényleg egy nemzet vagyunk. A két fő vezér helyében én nem azt tenném, amit ők készülnek tenni, hanem épp az ellenkezőjét, nem versenyeznék, hanem kezet fognék és együtt folytatnám,( minden választás megtartása nélkül) az ország kormányzását. Ami szétválasztással kezdődött és Koppány megölésével, hitünk megtagadásával, az most elérkezett a sorsutunk másik végéhez, most visszanyerhetjük eredeti hitünket, amit megtagadtunk és nem szétválnak útjaink, hanem egyesülnek, újra egy nép leszünk, határainkon túliak és honiak egyaránt. Másképp semmi értelme nincs az egésznek, különben mindannyian keresztet vethetünk magunkra. vagy együtt, mindkét fél, vagy sehogy!

Ezt lassan rágja át, eméssze meg mindenki magában és csak azután induljon holnap útnak, mert nem harcolni és valamit demonstrálni indul éppen, hanem csak megtalálni önmagát újra, kideríteni, hogy van még egy cseppnyi, őszinte tiszta magyar vér benne, vagy már régen elveszett. Van még magyar nép és magyar ország, vagy csak széthúzás van, gyűlölet és vita és választás. Aki választani akar, az még mindig a széthúzást választja, aki az elfogadást választja és azt hogy itt mindenki magyar, aki idejött és annak tartja magát az már választott is, itt még van jövője ennek a népnek és ennek az országnak. Ez mindenki egyéni és szabad döntése.

Kíváncsiság megöl, milyen döntés születik!