Blog

ÖRÖK-S-ÉG

április 8, 2026 /

Csak azt nem értem, ha valami a miénk, hogyan veheti el tőlünk bárki is és miért hallom azt, hogy harcolj azért, ami a tiéd. Ha az enyém miért kellene harcolni érte?

Nem fogom megalázni magam azért amit elvettek tőlem. Az életemért bármire képes voltam és vagyok, hogy megtartsam, az egy valódi érték, ami pótolhatatlan, ha elvész nem lehet visszahozni soha. Mindannyiunk élete ugyanolyan fontos és pótolhatatlan! De az anyagi javak, pénz, örökség bármi, ha el lett lopva, főleg ha rokonok által, nem fogok könyörögni, hogy adják vissza. Az a pénz, az a vagyon egyébként is átkozott, semmi áldás nincs rajta, isten őrizz, hogy ragaszkodjam hozzá. Épp a napokban téptem szét egy érvénytelen , nem hivatalosan megírt végrendeletet. Azt nem mondom meg ki írta, csak annyit, hogy szűk családi körömön belüli személy. Valahogy annyira zavart, idegesített az egész papírlap, olyan volt, mintha csak egy WC-papírra odavetettek volna pár sort nekem. Ennyire értékeltek mindig a családomban, a saját „vérem”. Mikor az alacsony sorból származó próbálja lealázni a még saját magánál is alacsonyabb szintre a saját vérét. Mekkora undor és mekkora gyűlölet van egy ilyen emberben, hogy képes a saját vérét is tönkretenni, megalázni, mindegy kin csak bosszút állni amiatt, ami vele történt. Nem számít nekem, megtarthatja a lopott szajrét, az örökségem odaadhatja bárkinek, nekem nem kell. Én kapok annál az átkozott örökségnél egy hozzám sokkal méltóbb örökséget és tiszta ingyen. Nem kell senki előtt hason csússzak-másszak, könyörögjek. A szeretetet ingyen adják. Ha szeretetet nem volt képes adni egész életében, a mocskos, véres pénze sem kell, sem amíg él, sem miután meghalt. Tartsa csak meg, vesse magára a sírban, legyen az a szemfödele, nem érdekel!

Nem azt mondom, hogy nem lenne szükségem arra pénzre és nem fogadom el, azt sem mondom, hogy megtagadom a rokoni szálat. Azt sem mondom, hogy elfogadom, egyszerűen nem létezőnek tekintem, mert nem akkor érkezett, amikor szükségem lett volna rá, megkésett. Vegyük úgy, hogy én már nem élek, így akkor most mi hasznát vehetném? Nem tudom, hogy ezt meg lehet-e értetni olyan személyekkel, akik nem ismerik istent, csak a pénzt? Akik ölnek is a pénzért? Gyilkosokkal nem szoktam tárgyalásokat folytatni, főleg nem üzleti ügyben, mert az egész tárgytalan. Adományozzák az egyháznak, a szektának, a rokonoknak, a szeretőjüknek, a férjüknek, vagy akinek csak akarják az örökségem, engem nem érdekel. Átkozott az a pénz, senkinek nem lesz öröme benne. Nem félek attól, hogy az az örökség elveszett. Ha isten úgy dönt visszakerül úgyis hozzám, ami engem megillet, megtisztulva átoktól és minden mocsoktól.

Nekem a saját nevem tisztasága nagyobb örökség, amire vigyázok, nekem csak az a fontos, hogy a nevemre ne kerüljön sár. A nevem az én igazi örökségem, de nem a keresztnevem, hanem a vezetéknevem.

Keresztnevem majd lesz új, ahogy lesz új választott vallásom is, a katolikus. De most előbb megvárok egy másik választást, ami az egész országnak fontos. Milyen furcsa, mintha fordulópont lenne. Az államalapítás is egy király keresztelkedésével kezdődött, lehet hogy ismét egy új államalapítás következik nemsokára? Visszazökkenünk oda, abba a kerékvágásba, amelyen Szent István előtt haladtunk, nincs semmi szükség arra, hogy másnak mutassuk magunkat a világ előtt, mint akik vagyunk. Ha hunok vagyunk, akkor legyünk hunok! Nem Jézus mondta azt is, hogy : „Vagyok, aki vagyok?”

„Igen, a Biblia szerint Jézus használta az „Én vagyok” kifejezést önmagára, különösen a János evangéliumában, amivel istenségére és a 2Mózes 3:14-ben szereplő Isten-nevére utalt. Bár a szó szerinti „Vagyok, aki vagyok” (JHVH) kifejezést ószövetségi kontextusban Mózesnek mondta Isten, Jézus a „Mielőtt Ábrahám lett, ÉN VAGYOK” (János 8:58) kijelentéssel ezt a megegyezést erősítette meg. 

Jézus „Én vagyok” kijelentései János evangéliumában:

A „Vagyok, aki vagyok” (héberül: Ehje aser ehje) kifejezés az ószövetségi Isten önkijelentése, amely azt jelenti: Isten létezik, cselekszik és örökkévaló. Jézus ezen kijelentéseivel a zsidó hallgatóság számára egyértelművé tette, hogy ő nemcsak egy próféta, hanem az Isten.” (net)

Épp ma fáradt el a lámpa kapcsolója a fürdőszobában és nem értettem, hogy van az, hogy reggel még működik, délután már nem? Azt a választ kaptam, hogy elfáradt, már öreg és bemondta az unalmast. Azért nem értem hogyan történhet ez meg, mert én soha sem fáradok el, vajon miért? Az anyagi dolgok tehát fáradnak, öregszenek és porrá válnak, ennyit most felfoghattam. De aminek lelke van, az sosem fárad el.