A rendszer A-lapjai

Egy rendszert az alapjainál fogva érdemes megváltoztatni, minden, a felszínen végzett javítás vagy átalakítás, nem más, mint sima kenegetés, elkenés. Valamit vagy rendesen lebontunk és újjáépítünk, vagy hagyjuk az egészet a francba, mert nem is érdemes vele foglalkozni.

Az a nagy kérdés, ha megtudod, hogy az egész rendszer csak egy nagy átverés és egész eddigi életedet egy átverés irányította és arra pazaroltad el, akkor mit teszel? Már úgyis minden mindegy, vagy megpróbálsz revansot venni? Ha átvertek, nem akarod te is átverni azt, aki átvert?

Aki becsületes, az bevonul katonának, ma láttam a magyar férfiak sírásra görbülő ajkait, ahogy szépen sorba állították őket valamelyik városban, és mennek szépen a Nato-nak segíteni, ha kell meg is halni. Késő bánat most már utánuk a tűzözön! Mennyiszer könyörögtünk nekik is, mint az oltottaknak, hogy NE TEGYÉK, NE JELENTKEZZENEK A HADSEREGBE, BÁRMENNYIT IS FIZETNEK! Épp ma írtam, hogy az egész magyarországi rendszer egy hazaáruláson alapul, egy olyan paktumon, amelyben a magyar eladta LELKÉT, CSAK HOGY MÉG EGY KICSIT ÉLHESSEN A FÖLDÖN , TESTBEN. . Az, hogy a testét eladja valaki, hogy a lelke megmaradjon az inkább jobb lett volna, mint az, hogy a lelkét adja el valaki, csak hogy testben maradhasson. Nagyon rossz üzlet volt a rózsadombi paktum, de nem kell, hogy azt magunkra vegyük, mi többiek is a nemzetből, ugyanis nem mi voltunk az egyik szerződő fél, hanem csakis a haza vezetői voltak ismét, akik nem kérdezték meg a népet. A népnek meg nem kell minden baromságot elfogadnia!

Isten szemében inkább helyesebb az, ha valaki a testét árulja inkább a lelke helyett és így már értelmet nyer az a mondás is,( nem tudom hol hallottam és mikor), mely szerint a prostik hamarabb meglátják a Mennyországot, mint a többiek, aki nem azok.

Ha jobban belegondolunk az egész életünk csak egy elpazarolt, kárba veszett időtöltés, a lélek kivéreztetése a nagy semmire. A hiábavalóságra vagyunk ítélve. Nekünk semmi hasznunk belőle, de lehet hogy valakinek, vagy valakiknek van hasznuk, belőlünk. Ezt meg kellene fontolnunk, hogy értelmetlenül és a saját hasznunk és javunk nélkül soha ne tegyünk egy lépést sem az életben! Mindent csakis a saját lelkünk javára és épülésére érdemes tenni.

Mindenben a rendszernek próbáltam megfelelni, mert bármit akartam a rendszertől függött és ő pedig mindent FELTÉTELHEZ kötött. Semmit sem adott ingyen. (Csak a szeretet van ingyen, minden másra ott van a bankkártyád!) A feltételek pedig majdnem teljesíthetetlenek voltak. Minden feltételt teljesítettem, de útközben rájöttem, hogy amit ÉN szerettem volna elérni az életben, abból semmi sem vált valóra, mert az egész időmet csak a rendszer feltételeinek a teljesítése foglalta le. Arra jöttem rá, hogy nem érdemes a rendszert szolgálni, mert az csak elvesz, de szinte semmit nem viszonoz az én áldozataimért cserébe.. Becsapva érzem magam és néha elfog a vágy, hogy én is alaposan átverjem a rendszert.

Eddig még nem tettem, de még előttem a jövő…..