Az igazság ut(-j)án

Miután kiderült az igazság jöhet a reakció. Az az ember hazudik és takargat a legtöbbet aki az igazság felszínre érkezése után hallgat a témában és úgy tesz mintha nem történt volna semmi. Mert itt akkora bűnök történtek amelyeket nem lehet csak úgy szemlesütve elfelejteni. Nyilván ha azokkal történtek volna a bűncselekmények, akik éppen okozták nem így reagálnának, nem lennének ennyire csendben. De a csend hangosabban kiált minden szónál. Tekinthetünk mi is, áldozatok úgy az elmúlt, lejárt eseményekre, mintha meg sem történtek volna, nem büntetés végrehajtás a feladatunk sem a célunk, hanem csak a szembesítése az embernek a bűneivel. A legkevesebb ezek után, hogy távoznak az életünkből ezek az emberek, hogy mi helyre tudjunk jönni, meg tudjunk gyógyulni és új, egészséges életet kezdeni. Mindez úgy igaz a magánéletünkre, mint a társadalomra. Ideje a réginek, a rossznak elmúlni, hogy helyét átadja az újnak meg a jónak! Mert egyszer mindennek elérkezik a vége, kár húzni, halasztani, csak még fájdalmasabb lesz a búcsú.

Magyarországnak is eljött a búcsú ideje: a régitől elköszön, az újat tárt karokkal fog-adja. Fogja az újat a jót és adja tovább szomszédjának, barátjának, családjának, kollégájának. Fogja és adja, fogja és adja, fogja és adja. Nem őriz meg magának semmit, sem lelki táplálékot, sem vagyonokat főleg, úgy, ahogy az eddigiek tették, akik készek lecsengeni a horizontról. Az új, ami érkezik az mindannyiunké lesz, nem csak pár önjelölt kivételezetté. Mi kiválasztjuk magunkat arra, hogy véget vessünk a régi rossznak, nem várhatunk arra, hogy más válasszon ki erre a célra minket, mert a tolvaj nem fog önmaga ellen szavazni, sőt hagyni sem fogja, hogy bárki ellene szavazzon.

Március 8 nem csak nőnap, hanem a születés és újjászületés ünnepe. A nyolcas lefektetve olyan, mint a végtelen jele, március pedig a tavasz, a ki-kelet első hónapja, az évnek pedig a harmadik hava. Ma hajnalban felriadtam , ránéztem az órára és borzongásom lett, mert 3:33-at mutatott éppen. A nagy szentháromság. a születés, halál, újjászületés körforgása egy végtelen hurkot képez, aminek sosincs vége, kicsit olyan, mint a saját farkával találkozó kígyó. Nem foglalkozom olyasmivel, ahol felmerül a Kundalini szó, nem ismerem azokat az elméleteket vagy tanokat, mindegy minek nevezzük. Egy biztos, nem azért születünk, hogy véget érjünk. Egy anya nem azért hoz a világra egy újabb lelket, hogy aztán előkészítse a halálra, majd eltemesse!, – mégis állandóan ezt teszik az anyák, némelyik különösen. Mintha azt akarná továbbadni gyermekének, azt a fájdalmat, szenvedést meg halált, amit ő is tapasztalt. Eszébe sem jut az, hogy hátha talán a gyereket meg tudná kímélni minden rossztól, amiben neki volt része. Hátha a gyereknek jobb sorsa lesz, nem kell szenvednie és talán meg sem kell halnia. Pedig ezt kellene, mert nem azért hozunk létre új életet, hogy aztán megöljük, hanem azért, hogy tényleg éltessük sokáig. Mikor azt mondjuk, „Isten éltessen sokáig” az tényleg egy szívből jövő jókívánság kellene, hogy legyen és nem csak azért mondjuk, mert hát ez a szokás, elmondjuk mi is, nehogy gyanakodni kezdjenek a jóságunkat illetően. Hiszen úgyis tudom, hogy ő is, meg a másik is, meg mindenki meg fog halni, most mit játsszam meg magam, hogy ebben nem hiszek. Nem is kell elmondanunk miben hiszünk, a tetteink beszélnek helyettünk. Aki pénzt gyűjtöget, az miről tanúskodik? Hogy örökké fog élni, vagy hülye? Egyik sem, egyszerűen csak szeretne szabadabban mozogni itt a földi létben, hogy ne kelljen másoknak szolgálnia és güriznie, miközben a saját álmait kénytelen sutba dobni. Mert azt mindenki tudja, hogy a pénzt azt nem vihetjük a másvilágra, ott valószínű más pénznemben fizetünk, adunk és veszünk.

Itt, ebben az országban, ennek a népnek befellegzett, mert már nagyon rég, nem is 36 éve, hanem már sokkal előbb elvették a hitét, az önismeretét és öntudatát, így az önbizalmát és bátorságát is. Amire most szüksége van az egy hajtómotor, egy erős lélek, egy szent lélek, amelyik nem romlott és korrupt. Arra van szükségünk, hogy lelket öntsenek belénk, hogy dicsérjenek, szeressenek és bátorítsanak. Mindenek előtt lelkesítésre várunk. Majd egy újjászületésre. Ez a nép, ha nem születik újjá, akkor végleg elveszett, mert már most halott, elég régen halott. Újjászületni azt jelenti, hogy elfeledni minden rosszat ami eddig történt, nem törődni a bosszúval, mert arra ott van isten. Miután ez megtörtént, utána gyermeki ártatlansággal, de azért óvatosan, odafigyelve a buktatókra, hogy azok nehogy újra bekövetkezzenek, elkezdeni örülni az életnek és elkezdeni építkezni stabil alapokról. Új alapok kellenek amelyek megingathatatlanok, mint az alaptörvény, annyira be kell őket betonozni! Meg kell magunkat ismerni, becsülni, szeretni és magunkat tálcán, vagyis inkább a tenyerünkön hordozni. Erre van most szükségünk. Eddig szégyenkeztünk, mert azt mondták nekünk, hát mostantól büszkék leszünk, mert mi úgy látjuk, hogy minden okunk megvan rá. Nincs még egy olyan nép, amelyik annyi sok csapást kibírt, mint mi, megérdemeljük most az áldást is., Isten áldását ránk!

Ma még a netről kölcsönzök képeket, de holnaptól a SAJÁT KÉSZÍTÉSÚ RAJZAIMMAL, ESETLEG KIS FESTMÉNYEIMMEL EGÉSZÍTEM KI A BEJEGYZÉSEIMET. Meguntam, hogy mindig ráteszik a saját védjegyüket a képekre az INGYENES képtárolók meg készítők, valahogy elcsúfítja a látványt és elrontja a bejegyzésem összhatását. Szép napot és kellemes feltámadást mindenkinek, szeretettel!

www.fengshuidesign.hu