Bálványos
, ahogy a neve is mutatja itt bálványozni szoktak hamis isteneket, mert azért a tízparancsolatban is elhangzik, hogy nem imádj és ne bálványozz hamis isteneket, istenképeket, kézzel faragott szobrokat, stb. Ez elhangzik többször is, mégis ezt teszitek ott, Bálványoson. Istennek nem tetsző dolgok történnek ott, évről-évre Bálványoson. Érdekes, hogy pont ez a neve a helységnek, amelyet kiválasztottak erre a nyílt fórumra. Fórumnak nevezik, de szerintem inkább csak egy rituálé egy hamis istenség dicsőítésére. Ki nektek Orbán Viktor, a miniszterelnökötök, vagy az istenetek? Mit mondott a 31.-ik Bálványosi rituálén? (2022)
Idézem a nagy embert:
„Orbán Viktor: A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz a következő”
Senki nem kérdezte meg tőle, hogy honnan tudja. És az a nyugodt, közömbös, szinte öntelt arc ahogy előadja, látszik, hogy ez őt nem érinti. A veszélyek, a háború meg a teljes LÉT-bizonytalanságok ellen ő védett, ez csak rátok vonatkozik, akik áhítattal hallgatjátok, csüngtök minden egyes szaván, mint gyümölcs a fán. Hiába, ha megiszod a LÉT, elmegy a TUDAT. Igyátok csak tovább a lét, de megbocsássatok, ha részeg emberre nem bízzuk a döntést, sem az irányítást, majd , ha kijózanodtatok! Ez már lassan történik, amikor látjátok, hogy csak az üres duma folyik, a jól hangzó mondatok pufogtatása, a szájhős szájkaratéja, amit legtöbbször önmagával vív. Mindig van háború, harc, meg ellenség, csak az a baj, hogy magán kívül keresi, pedig az bent van csak az ő fejében.
De erről a bálványról csak ennyit , nem többet. Nem érdemes egy bálvánnyal túl sok időt vesztegetni, úgyis úgy végzi, ahogy a makettje, a fejével fognak focizni. Mi ne veszítsük el ennyire a fejünket és inkább koncentráljunk a saját jövőnkre, amely csak nélküle lesz teljes és normális és szabad. Ezt nem ő mondja meg nekünk, hogy mit szabad és mit nem szabad, egyelőre, hanem mi mondjuk meg neki, hogy mit tehet és mit nem a MI ÉRDEKÜNKBEN. Ha nem azt teszi, akkor nincs mit keresnie a magyar politikában, akkor menjen más országba politizálni, ha ott jobban érzi magát, mert mi sem kedveljük őt annyira, hogy marasztalnánk, Isten őrizz tőle!
Megásta a saját sírját az aki belé és az ő szavaiba fektetett és hiteleket felvett. Nem fekszik szilárd alapon, hanem csak mozgó homokon az egész alapzat, amire felépült ez a rendszer olyan 14 éve és egyszer, hamarosan, biztosan véget ér.
Valakinek azt a látomását, hogy legjobb lenne elmenni innen, ahol ismernek minket és valahol máshol élni boldogan, megcáfolom a saját látomásommal, mely szerint én az ellenkezőjét látom, nem kell ahhoz elmennem, hogy boldogan tudjak élni , mert engem nem ismer itt senki. Én még kezdhetek új életet itt és most is , amelyik olyanná lesz, amilyenné mostantól teszem. Másodszor: nem indulnék el közös útra épp olyannal, aki eddig homlokegyenest száguldott velem szemközt a sztrádán. Én csak haladok előre a megkezdett utamon, nem számít, ha párszor meg voltam állítva, késleltetve, blokkolva, ez még nem ok nekem arra, hogy visszaforduljak oda, ahonnan elindultam Csak megyek tovább, rendületlenül, ha követnek, ha nem, akkor is.
A Szépművészeti Múzeumban, ahol dolgoztam pár hónapot, láttam egy festményt Vénuszról ha jól emlékszem Apollóval a férjével, meg Adonisszal, akivel megcsalta a férjét, ezért épp az a jelenet van megörökítve, amikor Apolló már ledöfte Adoniszt és Vénusz zokog fölötte. Valamiért ez elővillant most, hogy a napokban közöltem pár képet Vénuszról is. Ha én lennék Vénusz most ilyesmitől nem kellene tartani, mert bár nem vagyok házas, mégsem csalom meg jelenlegi partneremet egy Adonisszal sem, így nincs miért vérengzéstől tartani. A féltékenység az így is mindig jelen van mindenki életében, de én soha nem adok okot erre. Megbízható vagyok, mint a halál, rám lehet számítani ebben is.

Afrodité/Vénusz