Feljöttem a felszínre

miután eléggé tartósan le voltam nyomva a vízszint alá. Majdnem megfulladtam de még élek. Azt kell mondanom, nem kell keresnem az utam, mert adva van, el sem téveszthetem.

Latom az embereket , azt is mennyi hamis, álszent lélek próbál úgy kapaszkodni az életbe, hogy víz alá nyomja az olyanok fejét mint én is. Maradj életben saját erődből haver, ne belém kapaszkodj! Ha annyival többet érsz mint én, istennek akkor miért vagy annyira kétségbeesett? Miért versenyzel velem, mitől félsz? Nem én vagyok itt mêgsem a szerencsétlen, sem a bohókás, bohóc naiva!, hanem te!

Egy másik közszereplő is a szemem elé került, hát mit mondjak na, most meg a Tiszát szidja éppen. Valahogy olyan érzése van az embernek, hogy mindegy neki kit szid csak hogy szerepelhessen!