Ha bármit elérhetnél,

mit kezdenél ezzel a szerencséddel? Ma véletlen vagy sem, de belefőztem a szerencsémet a levesbe. Egy katicabogarat, aki a plafonról belepottyant pont a levesbe, amit főztem. Napokon keresztül figyeltem őt a konyhában és elhatároztam, hogy hozom a létrát, felmászok, megfogom szépen és kiengedem a szabadba. Sajnos addig húztam-halasztottam a dolgot, amíg ilyen rosszul végződött számára a dolog. Nagyon sajnálom és bánom, hogy ez történt, de utólag már nem tehetek semmit, nem tudom feltámasztani.

Ébredjünk mindennap úgy, hogy ha bármit megtehetnénk, bármit elérhetnénk, csak egy szavunkba kerülne, akkor mi lenne az, ami a legboldogabbá tenne minket? Én szeretnék mindennap egy jobb világra ébredni, hogy mindenkinek, nekem is jobb legyen. Nekem ez lenne a célom, egy jobb világra ébredni, ahol az emberek nem mennek el egymás mellett közömbösen, hanem megkérdezik egymástól, hogy miben segíthetnének. Ahol nem természetes, ha rossz híreket hallunk embertársainkról, de megvonjuk a vállunkat, hogy na és, nem a mi bajunk, nem a mi dolgunk. Lehetnénk mi is az ő helyükben és akkor milyen érzés lenne, ha mi is el lennénk intézve egy legyintéssel, velünk sem törődne senki? Ami az egyik emberrel történik, az érinti a másik embert is a világ egy másik pontján. Függünk egymástól, ami egyikünkkel megtörténik, megtörténhet mindannyiunkkal.

Látható, hogy mi ural minket, a pénz és a hatalom. Önmagában semmi baj nincs ezzel a kettővel, csak ha rossz kezekbe kerülnek. Most is ott vannak. Ha ez nem lenne, a világban semmi baj nem lenne.

Tegnap láttam az egyik tv-csatornán, egy jól ismert műsorvezetőnő őszinte aggodalommal az arcán és a hangjában, látszott, hogy komolyan gondolja is amit kérdez, azt kérdezte egy volt egészségügyi vezetőtől, hogy mi az a kórházi fertőzés, hogyan alakul ki és miért, ezenkívül, hogyan lehetne megelőzni, vagy elkerülni?

A válaszban voltak helyes megállapítások, hogy minden szinten , szinte mindent megfigyelés alatt kell tartani, de két ponton fennakadtam. Én úgy látom, hogy igenis, sokkal több pénzt kell a közegészségügyre fordítani és nem a magánegészségügyre, a magánpraxisra! A gyógyítás képességét nem sajátíthatja ki magának egyetlen doktor sem ilyen mértékben. Legyen magánpraxisa, de ne csak az legyen a fő célja, hogy ő jól keressen a szerencsétlen betegeken. A gyógyítás elsősorban hivatás és nem meggazdagodási forrás! A másik, amit hiányoltam az az őszinte törődés hiánya az emberek jóllétének irányába. Nem hallottam azt mondani, hogy minden kórházi egységbe kell valaki, aki felügyeli, ellenőrzi és kézben tartja a kórház, a személyzet, de főleg a betegek higiéniájának a megőrzését, nem évente, nem havonta, nem hetente, de még csak nem is naponta, hanem óránként!!!Minőségi ellenőrzést kellene végezni óránként, csak úgy lehetne kiszűrni a kórházi fertőzéseket, de ez persze pénzbe kerül, így aztán eszébe sem jut egy kórházi vezetőnek sem!

Nekem ez lett volna a válaszom, de sajnos nem engem kérdeztek meg erről.

Mindent elérhetünk, ha akarunk, mi lenne az, amit akarunk? – mindennap ezzel a gondolattal ébredjünk.

Szép, boldog, sikeres napot mindenkinek!