Kecske

Jellemzői:

Kifinomult ízlés jellemzi: művészetben, divatban, kocsikban, mindenben ami szép és Jó. Jó üzleti érzékkel is bír. Szerelemben nincs önbizalma, ezért szívesebben fordul örömlányokhoz. Ez a saját megállapításom és most csatolok egy bővebb , részletesebb jellemzést nem saját kútfőből, de összehasonlítandó mennyire egyezik az én meglátásom más szakértőkével.:

„Kecske és kos: a bátor művész

Amikor a Kecske finom, érzékeny energiája találkozik a Kos jegy (Tűz elem, Kardinális minőség) impulzív, dinamikus erejével, egy rendkívül érdekes, belső feszültségekkel teli személyiség jön létre. A Kos a kezdeményezés, a harc és az önérvényesítés szimbóluma, míg a Kecske a visszavonulásé és a harmóniáé. A Kos-Kecske kombinációban a Kos adja az erőt ahhoz, hogy a Kecske kreatív álmai ne csak vágyálmok maradjanak, hanem kézzelfogható projektekké váljanak.

Ez a személyiség bátor, de nem vakmerő. A Kos ösztönös bátorságát a Kecske érzékenysége szelídíti meg, így a kezdeményezéseik mögött mindig ott rejlik egy mélyebb, emberi szempont. Ők azok, akik képesek a művészetet, a divatot vagy a design-t forradalmasítani, mert mernek újat kezdeni (Kos), de azt rendkívül ízlésesen és szívvel teszik (Kecske). A fő kihívás az önbizalom hullámzása. A Kos szeretne azonnal akcióba lépni, de a Kecske állandóan elbizonytalanítja, rákérdezve a döntés helyességére. Gyakran küzdenek azzal, hogy elfogadják a kritikát, mert a Kos azonnal védekezik, míg a Kecske mélyen magába szívja a negatív szavakat és ez elbizonytalanítja. Bizonytalanságát olykor hajlamos a másik személyre átvetíteni.

Szakmai téren kiváló vezetők lehetnek kreatív területeken, de meg kell tanulniuk a Kos türelmetlenségét a Kecske diplomatikus megközelítésével kiegyensúlyozni. Párkapcsolatban szenvedélyesek, de szükségük van egy olyan partnerre, aki megérti, hogy a belső bizonytalanságuk nem a partnerrel kapcsolatos, hanem a saját magukkal vívott harcuk eredménye.”

Igen, úgy találom, betaláltam, ha nem is a kapuba, de az mondjuk nem is az én dolgom lett volna, mert nem vagyok focista.

Akinek nincs elég önbizalma, hiába vár segítséget valaki mástól, vagy egy felsőbb erőtől. Ezért mondtam mindig, hogy elsősorban mindenki tanulja meg önmagát szeretni úgy, amilyen. Ismerje meg a saját gyengéit és az erősségeit, mert hibátlan és tökéletes ember nincs. Én sem tartom magam tökéletesnek, de megvan a kellő önbizalmam, amit soha nem veszítek el. Mindig ura vagyok magamnak és senkinek nem hagyom hogy átvegye az irányítást fölöttem vagy hogy befolyásoljon. Még akkor sem , ha kemény eszközökhöz folyamodik, ha az érvényesülésem, a munkahelyem vagy párkapcsolatom, esetleg az egészségemet fenyegetik, – akkor sem! Ezt most csak azért mondom magamról, mert a két rejtett elemem között az egyik a Kecske. A másik pedig a Ló.

Hová is szerettem volna kilyukadni ezzel az egésszel? Hát csak oda, hogy igaz az a mondás, mely szerint aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ha próbálták esetleg elrabolni a önbizalmam, nem hiszem, hogy sikerült. Attól tartok, hogy ahelyett, hogy egymást erősítettük volna, inkább gáncsoltuk egymást. Ezt nem értik meg sokan. Mikor azt mondjuk össze kellene fogni, akkor erre célzunk, semmi másra; hogy nem egymásban a hibákat kellene keresni és meglátni, hanem inkább magunkba fordulni és magunkat erősíteni, feljavítani, azután pedig összefogni és egy nagy csapatként együttműködni. Különben így járunk mint ma a fociválogatott és senki ne mondja, hogy nem érdekli, hogy kiesett a válogatott, mert ismerem a férfilelket ( Jang, – nekem is ez van) és tudom, hogy csak megjátssza az erőset, a macsó férfit.

De ne hülyéskedjünk már, mégis mire számítottatok? Még van mit fejlődnie ennek a csapatnak, de azért azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy ott volt a kormányfő is a helyszínen, mutatták premier plánban, még a himnuszt is énekelte. Hiába, nem tehet róla, szegény, hogy csak a rontást hozza ránk! Még egy érdekes dolog, a meccs előtt megkérdeztem a kártyámat egy igen-nemmel, hogy továbbjut-e a magyar válogatott és bőszen azt mutatta, hogy igen. Most akkor mit mondjak, még jó, hogy nem tettem közzé a meccs előtt a jóslatot, keményen bebuktam volna. Azt már elmondani sem merem melyik kártya tévedett, vagy nem mondott igazat, mert még rasszizmussal vádolnának. Márpedig ha valaki nem az , mármint rasszista, az én vagyok, annyira, hogy én is voltam már elmondva minden nemzetiségűnek, meg vallásúnak, tudom milyen érzés és soha nem bántanék ilyen sértő jelzőkkel senkit sem. A másik tény az, hogy még azt sem veszem észre, ha a másik ember valamiben nem hozzám hasonló én nem veszem észre a különbségeket sem az emberek között, nem azért, mert hülye vagyok, hanem mert egyszerűen soha nem is figyeltem. Én mindig mindenkit olyannak fogadtam el, amilyen. Szeretném, ha engem is mindenki olyannak fogadna el amilyen vagyok, és tudom hogy nincs szégyenkeznivalóm semmilyen alapon, sőt büszke vagyok a harcaimra, amelyeket eddig mind megnyertem az életben. Sem a származásom, sem az érettségi hiánya (azóta már megvan!(, sem pénzhiány, sem kapcsolatok hiánya, sem családi támogatás hiánya nem tudott megakadályozni az életben semmiben. Én amit akartam magamnak, azt meg is szereztem, senki és semmi sem állhatott az utamba. Sem rendszer, sem ember. Talán mert a legnagyobb pártfogó mindig velem volt, van és lesz is, mindig.

Kis beszólást megengedek azért magamnak és a jelenlegi rendszernek, egy kis fricskát ki nem hagynék főleg így pihenőnapon, vasárnap. Ma sütíkézni is voltunk és nagyon ízlett a Brüsszeli krémes. Sokkal jobban ízlik, mint a Felcsúti Rémes. focicsapat! (brüsszeli krémes, felcsúti rémes!). Ezt most nem osztom közösségi oldalakon, aki keresi, itt nálam a honlapon megtalálja.

Ezért is ő a hibás, igen, nem a magyar fociválogatott! A kártyáim soha nem tévednek, ha mégis, akkor az azt jelenti, belenyúltak a játékba valahogy nem bizonyítható módon. Ez van, gyerekek, de a játék megy tovább, soha nem szabad feladni! Nekünk is tennünk kell azért, hogy segítsük a magyar fociklubok munkáját és a mi sportolóink felkészülését. Tartsunk ki továbbra is a csapatok mellett!

Ne szomorkodjunk, hamarosan jönnek jobb idők a foci világban is, csak tudjátok előbb mit kell tenni?, – mert minden út Rómába vezet, a Pápához. És itt Pá, Pá! – lesz valakinek!

A Kecskéknek és Kosoknak meg azt üzenem, hogy ne hagyják magukat általam sem megtéveszteni, én értékelem a jellemüket, látom a lelküket és semmivel sem érnek kevesebbet bármilyen más jegynél.

Feledni nem kell a kudarcokat, hanem csak tanulni az eddigi hibáinkból és újrakezdeni, mert soha semmit sem késő újrakezdeni!

Kép: ez az alma hozzám került egy gyümölcsvásárlás alkalmával. Mintha Kecske vagy Kos lenne rajta, netalán Kos-Kecske, kettő az egyben.