Késő bánat

ugyanolyan, mint a késő szerelem, hibavaló, nem sok értelme van eső után köpönyeget venni. Ez most a legutolsó, lezáró bejegyzésem, ami még mindig a múlthoz kapcsolódik. Nem szándékozom továbbiakban olyan témákkal foglalkozni, amelyeknek semmi hasznuk nincsen, csak rabolják az időnket. Az én időm egyébként is rengeteget volt rabolva, nem szándékozom folytatni, hogy bárki is visszahúzzon a múltba , a saját megoldatlan problémái miatt. Nem az én dolgom mások terheit cipelni. Azért írom még ezt az utolsó bejegyzésem ebben a lelkizős témában, amit utálok, mégis évekig ezzel foglalkoztam, mert álmodtam éjjel valamit a múltból és az nem csak rólam szólt, hanem ez valakinek a rémálma volt csak nekem küldte el. Ne nekem küld a rémálmaidat, hanem istennek, ne hozzám fordulj segítségért, hanem istenhez! Ez lenne csak hozzád a kérésem nem csak telepatikusan, hanem most, írásban is.

Az, hogy én meg tudom oldani a régi sérelmeimet és túl tudok lépni rajtuk, tudom, hogy azt lehet csak nagyon kevesen tudják megtenni. Akiket isten elhívott erre, hogy képesek legyenek megbocsátóak lenni, de nem mindenki tudja ezt megtenni. Sokakat még mindig csak a bosszú éltet. Ne csodálkozzunk, a média ezt táplálja beléjük, a buta mozifilmek.

Mielőtt belemennék a példálózásba a filmekkel a Megtorlóval, meg a Bosszúval, előbb elmondanám mit álmodtam. Ismét Erdélyben voltam gyerekként, (úgy látszik az álom küldőnek fontos volt, hogy akaratom ellenére felkaparja a fájó múltamat) és ismét mintha valamilyen csalódás után lettem volna, ismét kihasználták a jóságomat, vagy ismét valaki azt válaszolta nekem, hogy de ő meg nem szeret valami ilyesmi és ahogy a buszra felszálltam, már mindenki tudott erről és rajtam nevetett. Nem törődtem velük, csak leültem az ablak melletti helyre, már megtanultam és megszoktam, hogy: SZÉGYEN JÓNAK LENNI ÉS SZERETNI. Ekkor valaki, akiről nem is gondoltam volna talán valami iskolatársam lehetett, váratlanul hátulról megölelt és arra biztatott, hogy ne törődjek senkivel, sajnos ennyire sok a hülye, elveszett ember és mindent jól csináltam, legyek inkább büszke magamra és menjek csak tovább a megkezdett utamon. Ez ez iskolatárs ráadásul egy lány volt, meglepődtem, nem ilyennek ismertem. Tehát még engem is érhetnek meglepetések az emberismeretemet illetően. Ekkor kinéztem a busz ablakán és azt láthattam, hogy hirtelen nagy kiabálás, dulakodás keletkezik és valakit , egy fiút, aki sokkal kisebb volt a többieknél, a földre lökik, ott ütik verik és rúgják. Hátitáskája is ott hevert mellette, leszakadva, amikor ott hagyták összetörve, megalázva. Nem tudom ki volt az a fiú, de úgy érzékelem , hogy az lehetett, aki küldte nekem ezt az álmot, vele történhetett ez kiskorában. És mint mondtam vannak, akik annyira meg tudják őrizni a sérelmeiket, hogy pont emiatt nem tudnak soha meggyógyulni. Nekem viszont elég volt akkor az egyszer amikor megtörtént, többé nem kívánok vele foglalkozni, nekem nem célom senkit sem alázni, vagy bárkin is bosszút állni. Pont az olyan emberekből válnak gyilkosok, akik nem tudnak felejteni, vagy megbocsátani és annyira hosszú időn keresztül még mindig ennyire élénken őrzik a rossz emlékeket. Mondtam én mindig csak a szép és jó emlékeket őrzöm, nem teszek rosszat magammal még én is, hogy a rosszakkal még tovább kínozzam magam. Aki nem tud felejteni és megbocsátani, az saját magának teszi tönkre az egész életét. Én ha valakitől inkább csak rosszat kapok nem akarom megbosszulni, de fenntartani sem vele a kapcsolatot. Történt, ami történt, lépek tovább , nem nyúzom -húzom tovább fölöslegesen a rosszat. Ennyi, részemről ezért nyer lezárást ez az ügy, vagy általában az ilyen ügyek.

Rátérve a két fentebb említett filmre : A Megtorló: tipikus amerikai film. Megtorol, de mit torol meg, nem az ő hibája volt az egész amivel kezdődött? Milyen aljas, sunyi, törvényen kívüli tevékenység az amivel a drogkereskedőket csapdába akarta csalni? Az elején ő kezdte az egészet egy törvényen kívüli tevékenységgel, hogy nem annak adva ki magát, aki valójában, egy nyomozó, hanem hogy ő egy orosz drogkereskedő. Így történt meg az, hogy a legrosszabb forgatókönyv is bekövetkezhetett, a klán vezérének a fiát véletlen balesetben lelőtték és meghalt az akció során. Ezzel elindított egy bosszúlavinát, ami miatt az ő egész családja is áldozatul esett kisfia és felesége úgyszintén. Miért, mert a klán vezérének a felesége is csak egy primitív, állatias , kicsinyes bosszúálló volt és azt az utasítást adta ki, hogy az egész családja legyen lemészárolva a nyomozónak. Ez meg is történt, rendesen, alaposan. Vannak ilyen gépies emberek, akik képesek lélek nélkül bárkit, asszonyokat és gyerekeket is legyilkolni, ha ez a parancs.

Ezután , természetesen jött az ő bosszúja, amit szintén undorral és szenvedve néztünk végig, elgondolkodva (én legalábbis), hogy most mi szükség volt minderre, nem lehetett volna az egészet egyszerűbben, nyíltan megoldani, fegyverek és vércsorgás nélkül? De biztos lehetett volna, de már annyira el vagyunk telve magunktól, hogy mi vagyunk az erősebbek, a tehetősebbek, az okosabbak, a jogosultabbak mindenre, ki nem hagynánk a kontrollt afölött amink van és be is biztosítjuk azt, akár erőszakkal, fegyverekkel, emberi életek árán is. Mert egy ember élete nem sokat számít, ha látunk mellette egy raklapnyi dollárt. Nem tetszett a film, nem őrültem a győzelmének a film végén és egyáltalán nem éreztem azt, hogy győzött az igazság. Az ő bosszúja győzött, de neki nem volt igaza, egyáltalán.

A másik film azzal a kis ribivel, a Bosszú c. filmben is ismét azt akarták elhitetni velünk, hogy jogos volt az, amit a kis csaj művelt. (2016- Matilda Anna Ingrid Lutz főszerepben) Itt is könnyen feledtetni próbálják azt a tényt, hogy a kislány volt az elindítója az egész tragédiának, amelyben mindegyik szereplő odaveszett kivéve ő, az okozója. Eleve egy rendes nő nem kezd tudatosan egy házas férfival. Utána, ha még érkezik másik kettő haver, férfiak, nem riszálja magát előttük, félmeztelenül, akár egy utolsó, utcasarki szajha, hacsak nem azt szeretné, hogy megkapható legyen bármire. Utána meg még ő volt a leginkább felháborodva és megsértve, hogy az egyikük megerőszakolta. Egy mondattal nem értettem még egyet ebben a filmben, ahol a szeretője azt mondja, hogy: „mert ti nők mind ilyenek vagytok, nektek mindig háború kell, meg vér hogy folyjon!” Ezt mondja ő, akinek az volt az első megoldása, hogy lelökte a szikláról a nőt, hogy meghaljon. A pasik így oldják meg a túl bonyolult dolgokat, gondolva, hogy azokat így elkerülhetik vagy elrejthetik, mintha meg sem történtek volna. Pont mint a mi jelenlegi valóságunkban. F. János 1984.02.18. ennyit láttam a tv.-ben az adatlapján mint körözött személynek. A kisfiút megölte, hagyta, hogy bebetonozzák a szomszédba, de a lelkiismerete azért csak megszólalt, meg a bűntudata. Kérdés, hogy minden tettesnek lesz elég lelkiismerete bűntudata bevallani, amit tett vagy ők is inkább a sunyi, hátsó, törvényen kívüli megoldásokat választják majd? A legrosszabb, amit tehetünk az az, ha mi magunk vesszük a kezünkbe a bosszút és nem bízzuk istenre, mert nála jobban senki nem tud bosszút állni. Ez az én esetemben is nem egyszer beigazolódott.

Tehát lezárom ezt a szakaszt most, nem kívánok többé múltbéli dolgokkal foglalkozni, senki ne küldjön nekem gyerekkori álmokat, mert nem tudok benne segíteni. A jelen a fontos, hogy azt jól éljük meg, mert a múlt már nem létezik, kár több időt pazarolni rá!

Mondom ezt miközben, már nem is tudom hányadszor azon kapom magam mostanában, hogy végigsimítom az arcom, mintha a borostám lenne, aztán meg elcsodálkozom, hogy nekem mennyire sima és bársonyos az arcom, hogy létezik ez? Csak annak tudhatom be az egészet, hogy valószínű valamilyen előző életbeli regressziós emlék hatására teszem ezt, egy előző életbeli beidegződés, ami azt bizonyítja, hogy előző életemben férfi lehettem , borostával.

Üdv mindenki a jelenben!

www.fengshuidesign.hu