Lejárt az időnk

Pártunk és kormányunk kivégzett minket. Erről egy álmom volt most. Minden hiába, minden eddigi erőfeszítéseink az életben. Tudjátok , hogy egyedül hozza meg a törvényeket és ő is fogadja el őket meg írja is alá? Tudjátok mi történik itt? Csak az, hogy kivégeznek minket, vagy elmegyünk külföldre családostól mindenestől, kutya, macska, hörcsög, vagy ami még van a családban, vagy egyszerűen kiraknak az utcára ott halni meg!

Álmodtam is erről ma éjjel: semmi jó nem vár ránk, hamarosan. Leginkább a rendszerváltás után hirtelen meggazdagodott rétegre haragszom, ők a legbűnösebbek ennek a nemzetnek az elvesztésében és tudatos eltüntetésében.

Álmom a következő volt: mentem édesapámmal a szokásos bevásárló körutamra, amikor hirtelen gépek, repülőgépek jelentek meg az égen. Sokan nagy piros csomagokat dobtak le az égből, mások leszálltak és döbbenet: piros egyenruhába öltözött kisiskolás gyerekek jöttek ki belőle szépen sorban, kézen fogva. Kínaiak lehettek. Szó szerint ellepték a lakótelepet, ahol élek, elözönlötték és elfoglalták. Láttuk, ahogy embereket ver ki a rendőrség meg a Tek a lakásaikból, majd küldi be az új jövevényeket, szüleikkel együtt. Most már végzés sem kellett hozzá, sem devizahitel tartozás, most már csak minden magyarázat nélkül vertek ki minket otthonainkból, régi jó barbár módra. Ez lesz, ha még várunk egy kicsit, még egy kicsit. Az új választottatok, Magyar Péterke erről nem beszél? Nem, mert ő is közéjük tartozik. Nincs időnk, elfogyott. A pénzesek a szegényeket kiirtották teljesen erről a földről, amit eddig hazának volt szokás nevezni. Nincs többé hazánk, csak műveleti terület. Haragszom a gazdagokra, sosem gondoltam volna, hogy ez lesz, ha erre földre lépek. A legnagyobb pusztítást itt vitték végre a magyarok lakta területen. Szó szerint holokausztot, népirtást végeztek, de még mindig a 100 évvel ezelőtti, háborús áldozatokat kell sajnálni és siratni? Amíg őket siratjátok, addig ti is odavagytok. Titeket ki fog siratni? Ahogy elnézem, senki, még csak emlékezni sem fog ránk senki, a történelemkönyvben sem leszünk benne. Ide vezet, ha egy nemzet nem fog össze határon belül és kívül rekedt társaival, így könnyebb leszedni minket. A pillanatnyi pénzadomány az öröklétünkbe kerül. Búcsúzom mindenkitől, mert ennek itt vége. Más témákkal foglalkozom ezentúl, mert nem számíthatok most sem senkire, mindenki csak saját magával van elfoglalva, meg is lesz ennek hamarosan a böjtje. Az álmok nem hazudnak hanem figyelmeztetnek.

Erről jut eszembe, jobb lenne a párizsi olimpiát is megszakítani, nagyon rossz érzéseim vannak vele kapcsolatban már napok óta. A sportolók jobb ha feladják és hazamegy mindenki szépen! Ahol nem tisztelik a teremtőt és csúfot űznek belőle, ott semmi jó nem várható. Isten óvjon mindenkit, ámen!