Ma több helyen is kinyílt a könyv:
„Jób könyvének 23. fejezete így folytatódik a 2. verstől: [1]
„Most is csak lázongás, ha panaszkodom, kezemmel kell elfojtanom sóhajtásomat. Bár tudnám, hogy hol találom Istent! Elmennék a trónusáig, elébe terjeszteném ügyemet, és tele panasszal tölteném meg a számat!” [1, 2, 3]
Ebben a fejezetben Jób arra vágyik, hogy közvetlenül Isten elé járulhasson, mert biztos az ártatlanságában, és meg akarja ismerni az Ő igazságos döntését a szenvedései közepette. [1, 2]”
A „24. A gonosz emberek vétkei” cím leggyakrabban Jób könyvének 24. fejezetére utal, amely Jób siralmát és panaszát tartalmazza arról, hogy a gonoszok miért maradhatnak büntetlenül, és miért tűnik úgy, hogy Isten nem avatkozik közbe a szenvedők védelmében. (Hasonló alcímként vagy témaként előfordulhat a Példabeszédek 24. fejezete elején is, amely a rossz emberek irigylését tiltja). [1, 2]
Jób 24. fejezetének főbb gondolatai:
- A panasz: Jób azt kérdezi, miért nincsenek a Mindenhatónál külön idők az ítéletre, és miért nem látják az Isten-félők az ítélet napjait, miközben a gonoszok elnyomják a gyengéket. [1]
- A gonoszok tettei: A fejezet leírja, hogyan mozdítják el a határköveket, rabolják el a nyájakat, veszik el az özvegy ökrét zálogba, és taszítják el a szegényeket az útról.
- A nincstelenek sorsa: A szegények éheznek, ruhátlanul fagyoskodnak, mégis mások szőlőjét szedik napközben, és kényszermunkát végeznek.”
56 (érdekes, hogy közeledik 56.- os forradalomemléke ez azt jelenti , hogy ez a magyar népnek is szól ez a fejezet Ézsaiás próféta könyvéből. Tehát a magyar népnek is szól Isten irgalma és kegyelme, nekünk is jár a kegyelem!) :
„Ez a kifejezés vagy gondolat szorosan kapcsolódik a bibliai teológiához és az egyetemes kegyelem fogalmához. A zsidó-keresztény hagyományban visszatérő téma, hogy Isten irgalma és megváltása nem korlátozódik egyetlen kiválasztott népre, hanem a „jövevényekre”, „idegenekre” és végső soron minden emberre kiterjed.
A Szentírásban ez a gondolat több helyen is hangsúlyosan megjelenik:
- Ószövetség: Az Izraelbe betelepült idegenek (jövevények) gyakran különleges jogi és vallási védelmet élveztek. Isten parancsolta, hogy szeressék az idegent, mert Izrael fiai is idegenek voltak Egyiptomban. Ézsaiás (Izajás) próféta könyvében pedig nyomatékosan szerepel, hogy a csatlakozó idegenek áldozatait Isten elfogadja a templomában.
- Újszövetség: Ez a gondolat itt éri el a csúcspontját. Pál apostol leveleinek egyik fő üzenete, hogy a pogányok (azaz a nem zsidó, „idegen” népek) a hit által szintén részesei az isteni kegyelemnek és az ígéreteknek. Krisztusban megszűnt a válaszfal a népek között.
Ha ez a mondat egy konkrét irodalmi mű, énekeskönyv, vers, teológiai előadás címe vagy egy számozott lista (például egy hittan/teológia tananyag 56. tétele), kérlek, oszd meg a szövegkörnyezetet!
Ha szeretnéd, szívesen utánanézek a következőknek:
A fogalom történelmi és társadalmi hátterének.
Egy konkrét bibliai igeszakasznak, amely ezt taglalja.
Annak, hogy egy bizonyos szerző vagy egyházi tanítás hogyan fejti ki ezt a pontot.’
Arra a kérdésre, hogy ez a mostani kormány, a Magyar Péter vezette Tisza kormány visszaszerzi a közvagyont és megbünteti az előző Orbán kormányt a szörnyű 16 évért?
A következők érkeztek válaszként Zsoltárok könyvéből a 129-es a 130-as.Sion ellenségei megszégyenülnek és kiáltás a mélyről.
„A 129. zsoltár egy rövid zarándokének, amely arról szól, hogy Isten népe sok szenvedést és üldöztetést élt át ifjúsága (történelmi kezdetei) óta, de az ellenségek nem tudták legyőzni. [1, 2, 3]
Elolvashatja a teljes szöveget a Szent István Társulati Bibliában vagy megnézheti református énekként a Digitális Református Énekeskönyvben. [1, 2]
Főbb jellemzők
Híres magyar kezdősor (református ének): „Én ifjúságomtól fogva…”
Műfaj: Zarándok-ének (grádicsok éneke), amelyet a Jeruzsálembe zarándokoló hívők énekeltek.
Fő üzenet: Isten hűsége a bajban; a nyomorgatók végül megszégyenülnek, mert az Úr igazságot szolgáltat.”
„AA 130. zsoltár (De profundis) a Bibliában a bűnbánat, a mélységből való segélykiáltás és az Istenben való feltétlen remény egyik legszebb, legismertebb imádsága (zarándokének / grádicsok éneke). [1, 2, 3]
A zsoltár szövege (Magyar Bibliatársulat újfordítása szerint)
1 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam!
2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!
3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki állhat meg akkor előtted?
4 Nálad azonban bocsánat van, hogy féljenek téged.
5 Bízom az ÚRban, bízik a lelkem, és az ő igéjében reménykedem.
6 Lelkünk várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7 Izráel, reménykedj az ÚRban, mert az ÚRnál van a kegyelem, és bőséges nála a megváltás!
8 Megváltja ő Izráelt minden bűnétől. [1]
Főbb jellemzői és üzenete
Várakozás: A hajnalt váró őr képe kifejezi a sötétségből a fény felé törekvő bizakodó, türelmes várakozást. [1]
A mélység: Nemcsak a fizikai vagy lelki szenvedést jelenti, hanem azt a felismerést is, amikor az ember távol kerül Istentől, vagy elborítják a bűnei és a bajai. [1]
Kegyelem és bűnbocsánat: A 3. vers drámai kérdése („ki állhat meg?”) után a 4. vers fordulópontot hoz: Istennél bocsánat van. A cél nem a büntetéstől való rettegés, hanem az Istennel való tiszta kapcsolat (az Úr félelme / tisztelete). [1]”
A válasz igen, minden vissza lesz szerezve és minden bűnös meg lesz büntetve, még Orbán is!
