Igen, mert ide nyílt ki a könyv:

„Az Apostolok cselekedetei 10. és 11. fejezete arról szól, hogyan nyitja meg Isten az evangéliumot a nemzsidók (a pogányok) előtt, és hogyan válik a korai kereszténység kizárólag zsidó mozgalomból egyetemes, minden népre kiterjedő vallássá. [1, 2, 3]

Aki hisz Istennek , meggyógyul minden orvos nélkül.

Apostolok cselekedetei 10. fejezet: Péter és Kornéliusz találkozása

• Kornéliusz látomása: Cézáreában él egy Kornéliusz nevű római százados, aki istenfélő ember. Egy angyal megjelenik neki, és arra utasítja, hogy hívassa el Joppéból Simon Pétert. [1, 2]
• Péter látomása: Joppéban Péter a tetőn imádkozik, és éhes lesz. Látomást lát: az égből egy lepedő ereszkedik le, amelyen különböző tiszta és tisztátalan állatok vannak. Egy hang azt mondja neki, hogy ölje és egye őket. Péter tiltakozik, de a hang így felel: „Amit Isten megtisztított, ti ne nevezd tisztáttalannak!” (ez jelképezi, hogy Isten a pogányokat is tisztának és elfogadhatónak tekinti). [1, 2, 3]
• Péter Cézáreában: Péter elmegy Kornéliusz házába. Ott hirdeti Jézus Krisztus életét, halálát és feltámadását. [1, 2]
• A Szentlélek kiáradása: Még míg Péter beszél, a Szentlélek leszáll a hallgatóságra (a pogányokra is), akik nyelveken szólnak. Péter megparancsolja, hogy kereszteljék meg őket Jézus nevében. [1, 2]

Apostolok cselekedetei 11. fejezet: Péter beszámolója és az antiókhiai egyház

Segélyküldetés: Agabosz prófétál egy közelgő nagy éhínségről. Az antiókhiai tanítványok adakoznak, és elküldik a segélyt a júdeai testvéreknek Barnabás és Saul kezével. [1, 2]

Péter magyarázkodása Jeruzsálemben: A zsidó származású hívők és az apostolok szemrehányást tesznek Péternek, amiért körülmetéletlen pogányok házába ment és együtt evett velük. Péter elmeséli a látomását és az eseményeket, mire a kritikusok elhallgatnak, és dicsőítik Istent, hogy a pogányoknak is megadta a megtérés lehetőségét. [1, 2]

Az evangélium terjedése Antiókhiában: Az üldözések miatt szétszóródott hívők közül némelyek Ciprusról és Kürünéből Antiókhiába mennek, és a görögöknek is hirdetik az Úr Jézust. [1, 2]

Barnabás és Saul (Pál): A jeruzsálemi gyülekezet elküldi Barnabást Antiókhiába, aki elmegy Tarzuszba Saulért, és egy teljes éven át együtt tanítják a tömeget. [1]

A „keresztény” név: Antiókhiában nevezik először a tanítványokat keresztényeknek. [1, 2]

Teljes szöveg:

APOSTOLOK CSELEKEDETEI

10. fejezet

Kornélius és háza népe Péter által megtér és megkeresztelkedik

1 Vala pedig Cézáreában egy Kornélius nevű férfiú, százados az úgynevezett itáliai seregből.

2 Jámbor és istenfélő egész háza népével egyben, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek.

3 Ez látá látásban világosan, a napnak mintegy kilencedik órája körül, hogy az Istennek angyala beméne őhozzá, és monda néki: Kornélius!

4 Ő pedig szemeit reáfüggesztve és megrémülve monda: Mi az, Uram? Az pedig monda néki: A te könyörgéseid és alamizsnáid felmentek Isten elébe emlékezetnek okáért.

5 Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd magadhoz Simont, ki neveztetik Péternek!

6 Ő egy Simon nevű tímárnál van szálláson, kinek háza a tenger mellett van. Ő megmondja néked, mit kell cselekedned.

7 Amint pedig elment az angyal, aki Kornéliusszal beszélt, szólíta kettőt az ő szolgái közül, és egy kegyes vitézt azok közül, kik rendelkezésére állnak vala.

8 És elmondván nékik mindent, elküldé őket Joppéba.

9 Másnap pedig, míg azok menének és közelgetének a városhoz, felméne Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban.

10 Megéhezék azonban, és akara enni, míg azonban azok ételt készítének, szálla őreá elragadtatás.

11 És látá, hogy az ég megnyílt, és leszálla őhozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre,

12 melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.

13 És szózat lőn őhozzá: Kelj fel Péter, öljed és egyél!

14 Péter pedig monda: Semmiképpen sem, Uram, mert sohasem ettem semmi közönségest vagy tisztátalant. 3Móz 11,1; 5Móz 14,3-21; Ez 4,14

15 És ismét szózat lőn őhozzá másodszor is: Amiket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak!

16 Ez pedig három ízben történt, és ismét felviteték az edény az égbe.

17 Amint pedig Péter magában tűnődék, mi lehet az a látás, amelyet látott, ímé, az férfiak, kiket Kornélius küldött, megtudakozván a Simon házát, odaérkezének a kapuhoz.

18 És bekiáltván megtudakozák, vajon Simon, ki neveztetik Péternek, ott van-é szálláson?

19 És amíg Péter a látás felől gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé, három férfiú keres téged.

20 Nosza, kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ővelük, mert én küldöttem őket.

21 Alámenvén azért Péter a férfiakhoz, kiket Kornélius küldött őhozzá, monda: Ímé, én vagyok, akit kerestek. Mi dolog az, amiért jöttetek?

22 Ők pedig mondának: Kornélius százados, igaz és istenfélő férfiú, ki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, szent angyal által megintetett, hogy hívasson téged házához, és halljon tőled valami dolgokról.

23 Behíván azért őket, szállására fogadá. Másnap pedig elméne Péter ővelük, és a joppébeli atyafiak közül is némelyek együtt menének ővele.

24 És másnap eljutának Cézáreába. Kornélius pedig várja vala őket, egybegyűjtvén rokonait és jó barátait.

25 És lőn, hogy amint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt. ApCsel 14,11-15; Jel 22,8.9

26 Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel, én magam is ember vagyok.

27 És beszélgetve vele, belépett, és talála sokakat egybegyűlve.

28 És monda nékik: Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni vagy hozzámenni. De nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges vagy tisztátalan embernek. ApCsel 11,3; Jn 4,9.27

29 Annak okáért ellenmondás nélkül el is jöttem, miután meghívattam. Azt kérdem azért, mi okból hívattatok engem?

30 És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig böjtöltem, és kilenc órakor imádkozám az én házamban. És ímé egy férfiú álla meg előttem fényes ruhában,

31 és monda: Kornélius, meghallgattatott a te imádságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten előtt.

32 Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik! Ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett. Ő, minekutána eljő, szól néked.

33 Azonnal azért küldöttem hozzád, és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, amiket Isten néked parancsolt.

34 Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten, 5Móz 10,17; Róm 2,11

35 hanem minden nemzetben kedves őelőtte, aki őt féli, és igazságot cselekszik. ApCsel 15,14

36 Azt az igét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura). Lk 2,14; Jn 14,27; Róm 5,1

37 Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában Galileától kezdve az után a keresztség után, melyet János prédikált.

38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szentlélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak, mert az Isten vala ővele. Mt 3,16; Mk 1,10.11; Lk 3,21.22

39 És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett, akit megölének, fára feszítvén.

40 Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván, ApCsel 1,3; Lk 24,1; Jn 20-21

41 nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ővele, minekutána feltámadott halottaiból. Lk 24,30.43; Jn 21,12.13

42 És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. ApCsel 1,8; Mk 16,15; ApCsel 17,31; 2Kor 5,10; 2Tim 4,1; 1Pt 4,5

43 Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen őbenne.

44 Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szentlélek mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet.

45 És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. Ef 3,6

46 Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak, és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter: ApCsel 2,1-4; 19,6

47 Vajon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szentlelket, miképpen mi is? ApCsel 8,36; ApCsel 15,8

48 És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig. ApCsel 2,38„

„AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI

11. fejezet

Péter beszámol Jeruzsálemben a pogányok megtéréséről

1 Meghallották azonban az apostolok és a Júdeában lévő testvérek, hogy a pogányok is befogadták az Isten igéjét.

2 Amikor aztán felment Péter Jeruzsálembe, vitatkoztak vele a zsidó származású hívők, ezt mondva neki:

3 Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük.

4 Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről, és ezt mondta:

5 Én éppen Joppé városában voltam, és imádkoztam, amikor révületben látomást láttam: valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le, amely négy sarkánál fogva ereszkedett le az égből, és lejött egészen énhozzám.

6 Közelebbről megnéztem, és láttam benne a föld négylábú állatait, a vadakat, a csúszómászókat és az ég madarait.

7 Hallottam egy hangot is, amely így szólt hozzám: Kelj fel, Péter, öld és egyél!

8 Én azonban így szóltam: Semmiképpen sem, Uram, mert szentségtelen vagy tisztátalan még soha nem volt a számban.

9 De másodszor is megszólalt a hang az égből: Amit Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak.

10 Ez pedig három ízben történt, azután az egész felemelkedett újra az égbe.

11 És íme, abban a pillanatban három férfi állt meg az előtt a ház előtt, amelyben voltam, akiket Cézáreából küldtek hozzám.

12 A Lélek pedig azt mondta nekem: Menj velük, és semmit ne tétovázz! Eljött velem ez a hat testvér is, akikkel bementünk annak a férfiúnak a házába.

13 Ő pedig elbeszélte nekünk, hogy látta, amint az angyal megáll a házában, és ezt mondja neki: Küldj el Joppéba, és hívasd át Simont, akit Péternek is neveznek,

14 aki olyan igéket hirdet neked, amelyek által üdvözülsz mind te, mind egész házad népe.

15 Amikor pedig elkezdtem beszélni, leszállt rájuk a Szentlélek, ahogyan ránk is leszállt kezdetben.

16 Ekkor eszembe jutott az Úr szava, aki így szólt: János vízzel keresztelt, de ti Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni.

17 Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy akadályozzam Istent?

18 Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, dicsőítették Istent, és így szóltak: Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten, hogy megtérjenek és éljenek! ApCsel 13,46

Az első keresztyének Antiókhiában

19 Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az igét, csak a zsidóknak.

20 Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Amikor ők eljutottak Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak, és hirdették az Úr Jézust.

21 És az Úr keze velük volt, úgyhogy sokan hittek, és tértek meg az Úrhoz.

22 Ennek a híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezethez, ezért kiküldték Barnabást Antiókhiába.

23 Amikor megérkezett, és látta az Isten kegyelmét, megörült, és bátorította mindnyájukat, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban,

24 mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. És igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz.

25 Barnabás azután elment Tarzuszba, hogy felkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte Antiókhiába.

26 Így történt, hogy egy teljes esztendőt töltöttek együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.

Agabosz próféciája, éhínség Júdeában

27 Ezekben a napokban próféták jöttek le Jeruzsálemből Antiókhiába.

28 Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében. ApCsel 21,10

29 A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.

30 Ezt meg is tették, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.”