Miért lett öngyilkos Molnár Csilla?

Talán mert nem volt soha szépségkirálynő és soha nem volt korona a fején? Hát nem. Jó játéknak tűnt versengeni más lányokkal a szépségért és megtapasztalni milyen az, amikor téged találnak a legszebbnek. A szépet érdemes megörökíteni, hogy később mások is láthassák. Ez hasonló ahhoz a bizonyságtevéshez amiről szerintem a keresztény vallásban lehet manapság gyakran hallani, hogy ha valami csoda történik velünk, valami isten áldása, akkor okvetlenül add tovább embertársaidnak, meséld el mi történt veled, hogy mások is tudjanak isten létezéséről és az öröklét lehetőségéről. Ez teljes mértékben érthető.

Csak az nem érthető, hogy ha elérjük azt amiről álmodtunk mi okozhat akkora törést a lelkünkben hogy végül végzünk magunkkal? Más lányok mindent megtettek volna azért a szépségért, ami Csillának a jellemzője volt , hát még a koronáért. Annyit megtudhattunk filmekből, riportokból, könyvekből és újságcikkekből, hogy játéknak indult számára az egész, még nagyon gyermek volt. Aztán kezdett elege lenni az egészből és szemmel láthatóan már depressziós is lett. A kötelezettségek, amelyek egy szépségkirálynői státusszal járnak azok szerintem felőrölték a szabadságérzetét. Mert nem úgy működik az, hogy megnyerjük a versenyt, aztán mehetünk amerre látunk, szabadon. Nem, nem az a mi világunkban nem így működik. Az adminisztráció, a bürokrácia, a rendszer szabályai, az üzlet az ami irányítja az ilyen szépségeket is. Ha szép akarsz lenni mindenki szeme láttára, akkor az bizony csak az üzleten keresztül történhet meg. A szépség ma már nem egy természetes tényező az életünkben, hanem egy termék és azáltal pedig egy üzletág, sőt iparág. Mára már egy egész iparág fejlődött ki: a szépészeti beavatkozás. Pénz, pénz, pénz, minden csak a pénzről szól, alig a lélekről.

Ma , hajnalban rájöttem miből lett elege Csillának, abból, hogy ő csak annyit szeretett volna, ha egyszer megcsodálják, de utána nem birtokolják, mint egy terméket, vagy mint egy rabszolgát. Rájött arra, hogy nála is értékesebb valami és az nem más, mint egy halott dolog: a pénz. A kapitalizmus túl durván és hirtelen lépett be az életébe, erre a nyers valóságra nem volt még ő sem felkészítve, mint ahogy mi biztonsághoz és emberi méltósághoz szokott keleti blokkhoz tartozók sem ismertük a nyugati világ teljesen más , tőlünk eltérő értékrendjét. Mi akkor még nem tudtuk, hogy ők a nyugatiak minket eléggé semmibe vesznek, eléggé értékteleneknek tartanak mégpedig az anyagi potenciálunk alapján. Magyarul, ha nem vagyunk egy Svájc, ahol rengeteg bank és pénz landol a világ minden pontjáról, akkor bizony nekik nem érünk semmit. Ebbe a hirtelen felfedezésbe, bele is lehet halni.

A svájci frank miatt még sokan meghaltak, nem csak szépségkirálynők.

www.fengshuidesign.hu