Mikor a tanítvány túlnő a mesterén

Érthető, legalábbis ebben az országban, miért nem szeretik a képzett kútfőket, miért tiltják a Tudás Fájáról való gyümölcs szedését. Ezért még arra is képesek, hogy az általam több mint 30 éve ismert középiskolák, óvodák, bölcsődék, sőt főiskolák nevét vallásossá tegyék, szinte mindegyik megkapta a református nevet. A vallást helyezik szembe ismét mint hajdanán, a középkorban a tudással szemben. De emberek, a tudásvágyat, a kutatást, a fejlődést nem lehet megállítani! Az ember tudásra szomjas, Isten pont így teremtette, hogy mint egy kis gyermek, állandóan mozgásban legyen és mindent fel akarjon fedezni maga körül a világban. Ebben nem lehet megakadályozni, sőt olyan a természete, hogy ha eltitkolnak előle valamit, akkor még nagyobb erővel kezd kutakodni utána. Az egész világon érzékelhető már ez a tudásvágy, most már mindenki tudni akarja, honnan jött, hová tart és miért? Az élet többről kell szóljon annál, hogy megszületünk, felnövünk, iskolába járunk, utána dolgozunk, vannak akik családot is alapítanak, gyerekeik lesznek, majd megöregszünk és meghalunk. Akik ebben a hitben tartanak bennünket, ők a mesterek, már elég régről, de legalább 2000 éve körülbelül. Ők nagyon sok mindent tudnak, ami előttünk „hétköznapi és átlagemberek” előtt rejtegethetnek nagy erővel. Az ok egyszerű: az irányítás kézben tartása az emberiség fölött, ez a szerény, egyszerű oka az egész cirkusznak, amit előadnak nekünk. Mi vagyunk a tanítványok, akik kezdünk a fejükre nőni. Mint gyerek, ha felnő, és átlátja szülője szándékait és azt, hogy mit miért tett vele. Elmosolyodik és szánakozva megbocsát mindent neki. Megbocsájt és elfeled neki minden rosszat, mert tudja jól, most már ő az okosabb, a nagyobb, a felelősségteljesebb és a szülője csökkent le egész kicsi gyerekre, aki be kell, hogy fogja a szájacskáját és azt tegye amit mi mondunk neki. Ha nem azt teszi, akkor mi is ugyanazt tesszük, amit ő velünk, hogy akkor rendben, le is út fel is út, gondoskodj egyedül és önállóan magadról!

Már azt is látjuk a mai elrontott világunkban, hogy sajnos épp a mestereinknek, meg a szüleinknek köszönhetjük ezt az elrontott életünket és elrontott világunkat. Miért? Mert csak én például azt tapasztalom a saját szüleimen keresztül, hogy mennyire téves az életszemléletük, mennyire erkölcstelenek (nem azért mert úgy voltak nevelve, hanem mert lázadtak Isten parancsolatai ellen meg az erkölcs ellen, meg nekik valahogy egyszerűen ciki volt jónak lenni, inkább azt választották, hogy ők rosszak lesznek. Az olyan menő volt a szemükben. Igen csak az a helyzet, hogy nem gondoltak a jövő nemzedékekre és elrontották az ő jövőjüket is). Az nem baj anyuci, ha a te életed egy nagy rakás semmiség, de azért nem kellene a lányodét is elrontanod, nem gondolod? Mit vársz te unokákat, ha még a lányodnak se próbáltad könnyűvé tenni az életét, sőt megnehezítetted, ha nem éppen tönkretetted! – és miért? Mert te is ugyanezt kaptad a saját édesanyádtól!? Feltétlenül ugyanazt kell átélnem ami rosszat te kaptál a te szüleidtől, anélkül nem teljes a te bosszúálló lelked? Addig nem tudsz boldog lenni, amíg az utánad jövők is nem lesznek ugyanolyan szerencsétlenek mint te? Tudod mit? Átlátok rajtatok és még azért sem hagyom magam tönkretenni! Megmutatom, hogy én másképp csinálom, jobban. szebben és életre méltóbban!

Ki merem mondani, hogy Orbán Viktor is azért ilyen a néppel, mert vele is ilyenek voltak kicsi korában a szülei: bántalmazhatták és elnyomhatták. Csak így tudja levezetni a frusztrációit, a kisebbrendűségi érzését, a gyerekkori sokkokat és traumákat, mert azok sosem múlnak el, felnőtt korban sem. Nincs az a kezelés, ami a megaláztatásokat például helyre tudná billenteni, hogy a személyiség egyensúlyba kerülhessen. Mindig kibillent állapotban lesz, legfeljebb átmegy a másik irányba a mérleg nyelve és lesz bántalmazottból egy bántalmazó. Ez most O. V. : –( egy népével szembeni bántalmazó igazi pszichopata, akit soha nem lehet leállítani. Ezt teszik bizonyos szülök a saját , édes gyermekeikkel.

Ma láttam egy videót a Szőlő utcai gyermek bántalmazásról. A stílus ugyanaz. Ha valaki, egy pedagógusnak csúfolt valaki azt gondolja, hogy ilyen és ehhez hasonló módszerekkel lehet nevelni fiatalokat, akkor az teljesen eltévedt! Még mondok valamit, bár sejtem, hogy ezt már elmondták előttem neves filozófusok és pszichológusok: hogy az ilyen megalázó módszerek annyira mély nyomot hagynak a fiatalban, amit soha nem tud elfeledni sem kigyógyulni belőle. Az ilyen módszerekkel épp az ellenkező hatást váltják majd ki az intézetis fiúkból, majd ha egyszer kiszabadulnak onnan az intézetből , ha nem is azonnal, de bármikor a későbbi életük során vissza fogják adni a sok bántalmazást a társadalomnak, teljesen ártatlan embereknek, akihez semmi közük nincs, – ez szinte biztos! Meg kellene szüntetni az ilyen nevelőintézeteket, meg az ehhez hasonló módszereket a „jóra” való nevelésre, mert ebből nem jó születik, hanem csak még több rossz, akár még gyilkosságok is. Pont.