Nem bízhatok emberben,

továbbra sem. Abban sem bízhatok továbbra sem, aki azt mondja szeret. Újabb esélyeket adok neki, de csak mondja mondja, bizonyíték pedig semmi! Annyira fél és annyira óvatos, hogy semmit sem mer kockáztatni. Az én életemet megszâmolni sem tudnám hányszor kockára tette a megnyilvánulásaival, de mikor neki kellett volna egy kicsit is engednie, bizony csak megfutamodást láthattam a részérōl. Nem ártottam neki, nem is áll szándékomban. Ha nem lesz kibékülés közöttünk akkor is ugyanez a hozzáállásom. Nekem nem oszt és nem szoroz. Nem én kötöttem belé , utána pedig nem én hazudtam neki, hogy szerelmes vagyok. Nem tud ebbōl valahogy sehogy sem jól kijönni . Nem tudok több engedményt, sem kedvességet, sem megbocsàtàst adni, mert màr mindent odaadtam. Nem kell megköszönnie, ha úgy érzi ahhoz túl gyenge, hogy meg tudjon àllni előttem, négyszemközt. Semmi baj, nem haragszom meg ezért külön. Vegyük úgy, hogy minden rendben köztünk, szent a béke (7,-es)!!!

Ma elszomrított egy darts jàtékos kiesése. Nem baj, ha öreg, nem azért veszített, hanem azért mert nem tudott lelkileg visszajönni a betegsége előtti jö àllapotba. Elvesztette az önbizalmàt és addig beszelte be magànak, hogy ez most nem fog sikerülni, amíg tényleg nem sikerült. Létezik negatív agykontrol is ehhez Istennek semmi köze.

Az a versenyző jàrt el helyesen, amelyik a jàték megnyerése utàn bevallotta, igen, öregnek érzi magàt, de eljött és egyszerüen csak élvezni akarta a jàtékot. Ennyi. Ilyen az élet is, ha màr itt vagyunk, jatszunk és élvezzük, mindegy hàny évesek vagyunk.

Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magàt. Bocsànatot kérek mindenkitől, hogy ha én nagyon fiatalnak érzem magam, egyszerüen nem érzem a fölöttem elelt évtizedek súlyàt. Egyserüen jól érzem magam, frissnek, mintha mindig aznap születnék. Erőmnek teljében, életemnek csúcsàn és még nem tudom, hogy mikor lehet vége. Szóval senki semmivel nem tud letörni engem mint egy bilifület, hogy nekem annyi! Màr mitől lenne annyi? Remélem nem akar senki kinyiffantani!

Legyünk bűnbànóak , oké, a lelkünket tisztítsuk meg, okê, mert bàrmikor magàhoz szólíthat a mennyei atya,ez is okê! De remélem, akik erre hívnak fel mindannyiunkat ők is teljesen tisztàk már, különben mi vagy ki jogosítja fel őket erre?

Ha tudnàm, hogy kevés időm van hàtra akkor is így élnék és ugyanilyen döntésseket hoznék,? Igen, a vàlaszom igen. Ha így is úgy is meghalunk egyszer, akkor nem teljesen mindegy? Az életet élvezni kell és nem a félelemtől végighànyni, remegve létezni, mint azok a szerencsétlen laboratóriumban előàllított kis ölebek. Élni csak egyenes gerinccel

, bàtran, nyíltan lehet és érdemes, nem pedig bujkàlva, félve, csalàsból, manipulàlàsból, gyàvàn meghunnyàszkodva, rabszolgaként. Vagy felemeled büszkén a fejed, vagy örökké lehajtott fejjel szolgàlsz màsokat. Vàlaszthatsz.