Öntsünk tiszta vizet a tálkába

a madaraknak, a kutyusoknak és a kóbor cicáknak, ha épp arra járnak, különösen most ebben a pusztító melegben! Én is megtettem, hogy a sétához való vizet, ha nem ittuk meg, akkor hazafelé menet beleöntöttem egy már kihelyezett tálkába, hogy a hűvös víz jó legyen még valakinek. Ma voltam szoliban is, de nem személyzettel rendelkező szoliban, mert valahogy elegem lett a szemtelen, pofátlan, a vendégeket kiutáló recepciósokból. Egy automata szoláriumot tudok jó szívvel ajánlani itt Újpesten az Árpád úton, ahol a csomagautomaták is vannak, azt hiszem a 99. szám alatt, ha minden igaz. Tiszta, kultúrált körülmények között lehet álló és fekvő szolit is választani, a kamera nem lát be az öltözői szférámba, nyugodtan lehet „napozni”. Kitéve mindig fertőtlenítő spray én csak fujókának hívom, mindegy és mindig van törlőpapír is, amivel előtte, meg utána is feltörölhetünk magunk előtt vagy után, hogy más is élvezhesse a barnulást vagy a gyógyulást, mert a bőrnek jót tesz a szolizással nyert D vitamin, ha nem viszi túlzásba és mértékkel veszi igénybe. Nem árt, ha előtte , otthon már UV elleni napozó krémmel bekenjük magunkat, mert az védelmet adhat a bőrrák ellen, főleg ha sok anyajegyünk van, azokat szokta leginkább kikezdeni a nap illetve a szoli sugárzás. Erről ennyit, most rátérek a mai valódi mondanivalómra, ami kikívánkozik belőlem.

Az euró bevezetése Magyarországon, meg a bankok itteni stagnálása és marasztalása felér egy történelembeli török megszállással, vagy az oroszok ittmaradásával 56 után, akik csak 89-ben mentek ki Magyarországról. A forint mindig is egy erős valuta volt, nem egészen érthető miért akarnánk beleolvadni a nagy európai masszába?

Egy kis történelmi kitekintés, honnan indultunk és hová jutottunk:

„A Magyar Királyság 1000-től 1918. november 16-ig, majd 1920. március 1-jétől 1946. február 1-jéig a történelmi magyar állam hivatalos elnevezése. A királyság államformaként I. István megkoronázásával jött létre a Kárpát-medence területén a honfoglalástól fennálló Magyar Fejedelemség folytatásaképp. A középkori latin terminológiában a királyság államformáját Regnumnak nevezték. A hungarus népnév szótöve a legvalószínűbb elmélet szerint az onogur népnévből ered,^[5]( ezt a mondatot fogalmi értelemben erősen megkérdőjelezném, mi az hogy onogur?) így a latin forrásokban a királyság neve: Regnum Hungariae lett.^[6] Az ország az erős német fenyegetettség ellenére is lépést tartott az európai fejlődéssel, és a 14. századra nagyhatalmi pozícióba került. Ez azonban I. (Nagy) Lajos után gyorsan leépült, majd az 1479-es kenyérmezei csata felvezetésével 1521-től megkezdődött a török háborúk kora, amely két évszázadnyi hátrányba hozta Magyarországot Európával szemben.

A török hódoltságnak és az ennek kapcsán kialakuló Erdélyi Fejedelemségnek a Habsburg Birodalom vetett véget. Ez politikai és gazdasági függőséghez vezetett, ami tovább hátráltatta a Magyar Királyság felzárkózását. Ennek ellenére az Osztrák Császárság politikai elszigetelődése, a Porosz Királyság megerősödése, az 1866-os königgrätzi csata katasztrófája meghozta az osztrák–magyar közeledést, a két állam reálunióját,^[7] és 1867-ben megtörtént a kiegyezés, amelynek során a Magyar Királyság egyenrangú félként vett részt az Osztrák–Magyar Monarchia életében. Az ipari forradalom második hullámába már Magyarország is képes volt beszállni, és az első világháborúig csaknem ledolgozta hátrányát. A „nagy háború” (1918) következményeként az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, Magyarország az összes résztvevő közül a legsúlyosabb következményeket szenvedte el (trianoni békeszerződés). Ettől kezdve a Magyar Királyság megkoronázott uralkodó nélküli királyság lett, amelyet Horthy Miklós kormányzó vezetett. A második világháborúban a Magyar Királyság a helyzet foglyaként ismét a vesztes oldalon állt. 1946-ban a királyságot mint államformát hivatalosan megszüntették a Második magyar köztársaság létrejöttével.

A királyságban a hivatalos nyelv 1844-ig a latin, 1844-től 1867-ig a magyar, a kiegyezéstől 1918-ig a magyar, Fiuméban az olasz, Horvát-Szlavónországban pedig a horvát voltak. A Magyar Királyságot az 1918 előtti területtel gyakran a történelmi Magyarország, illetve a Nagy-Magyarország kifejezéssel jelölik, amit ebben az értelemben az első világháborút lezáró trianoni döntés után kezdtek használni.”

Jól összekutyultak itt mindent a hős magyar vezéreink, mert mindent szem előtt tartottak, csak a lényeget veszítették el, hogy mi volt az alapja az egész állam alapításnak. Hát a Szentség volt a lényege, Szent István ezért lett Szent István és nem valamilyen bármilyen hétköznapi kormányzó, akit nem lehet tudni, honnan is szalajtottak.

És ahogy is figyelmeztettek egy nagy hibámra, én is észreveszem ugyanazt a nagy hibát és most közzé is teszem. Arra lettem figyelmeztetve, hogy bizony saját hibámból lettem átverve a devizahitelemmel, mert hagytam elmenni a hitem, elveszett a hitem és így lett hitelem. Ha nincs hitem, akkor veszek fel hitelt, különben nem vennék fel hitelt, mert a hitem adott volna mindent amire szükségem volt, még pénzt is egy saját lakásra. De mivel a körülmények annyira ellenem játszottak és annyira kitartóan, hogy elvesztettem, ha csak egy időre is hitemet a Mindenhatóban és hagytam magam rábeszélni a hitelre. Igen. bevallom ez volt az én hibám, ebben a hitelfelvételben ennyi volt az én hibám, amit elismerek. A vezetőink pedig, akik miatt idáig lesüllyedt az országunk, a népünk és a mi megítélésünk a világban, ugyanezt a nagy hibát követték el. Valóban sok vihar, háborús fenyegetettség és káosz érte népünket a történelem során és nagyon nehéz dolgunk volt talpon maradni. Sajnos, ahelyett, hogy Isten felé fordultunk volna hitért és segítségért, mi is a földiekre néztünk és inkább felapróztuk magunkat, elkótyavetyéltük örök értékeinket ócska mulandó, pitiáner és ideiglenes megoldásokért, amelyekről aztán kiderültek hogy nem is annyira ideiglenesek, hanem tartósak és nekünk hátrányosak annyira, hogy képesek minket egy valamikor szentségben hívő népet, teljesen erodálni és már már a teljes kipusztulás szélére tolni.

Én csak annyit jegyeznék meg, hogy a magyar forint mindig is egy erős és jelentős valuta volt, lehet úgy is csatlakozni egy európai unióhoz, hogy a sajátosságainkat és erősségeinket, nemzeti identitásunkat, valamint szuverenításunkat képesek legyünk megtartani. Ez ellen az uniónak sem lehet semmilyen kifogása, addig, amíg a közös vállalásainkat a mi részünkről is megtartjuk.

Én is azt mondom, soha ne feledjük honnan jöttünk és ne szakadjunk el a gyökereinktől, mert nekünk is van mire büszkék lennünk. A mi népünk is ér annyit mint bármelyik másik nép, nem szabad lemondanunk nemzeti identitásunkról, becsüljük meg magunkat, ragaszkodjunk mag-unkhoz!