Stratégia/Váltás

Nem vállalom fel , ki vagyok és nem vállalom, hogy írtam egy könyvet. Akik ellopták az életem, az a helyzet, hogy kaptam egy másikat. Ma összefutottam egy aranyos nénivel, olyan 60-70-es lehetett. Ő is a férjét jött látogatni. Megvigasztalt: azt mondta, azért adta fel a férjem a csodavárást és helyette kereste meg az orvosát, gyógyszerészét mert biztos nagyon fájt neki és már nem bírta tovább. Teljesen egyetértek vele. És még megvigasztalt, hogy imádkozzunk, Isten megsegíti túljutni, ámen. A legnagyobb meglepettség akkor ült ki az arcára, mikor kérdésére elárultam, hogy 50-es vagyok. Hátrahőkölt, egy kicsit még a combjára is csapott a kezével és azt mondta, hogy maximum harmincasnak nézett. Miért nincs nekem ilyen édesanyám, mint ez a néni volt. Kölcsönös jókívánságokkal váltunk el, talán még találkozunk.

Istent kérem, ne vegye el több szerettemet, mert akkor fellázadok! Nem kell a kényszerítés semmihez, mindig a körülményektől függetlenül elvégzem a feladatom. Most is elég nagy fába vágtam a fejszémet. Nem tudom miért mindig nekem jutnak a nagyvadak? Még nem tudom hogyan fogom kirúgni O.V.-t a parlamentből, (szívből szívesen), de egy szép napon tudom, hogy ez meg fog történni. Pucéron érkezett oda és pucéron is fog onnan távozni. A lopott szajré pedig visszajár a népnek. Ne röhögtessenek már azzal, hogy tőlünk ellopják, aztán meg játsszák a nagyfőnököt velünk szemben! A magyar nem hülye, a sértéseket nem nyeli le, mindig jönnek újabb Ludas Matyik. Szép álmokat Orbán!