Uzijjá= O.V.(helyette most M. P. kell vezesse az országot)

„Uzijjá (más néven Azariás) 16 évesen lett Júda királya apja, Amásziás halála után, és 52 évig uralkodott Jeruzsálemben. A krónikák második könyvének 26. fejezete részletesen bemutatja uralkodását, amely sikerekkel indult, de végül a kevélysége miatt tragikus fordulatot vett.

Uzijjá sikerei és hírneve

Amíg Uzijjá kereste az Urat, Isten sikeressé tette őt. Uralkodása alatt Júda katonailag és gazdaságilag is megerősödött:

Hadi sikerek: Legyőzte a filiszteusokat (lebontotta Gát, Jabné és Asdód falait) és az arabokat. Az ammoniták adót fizettek neki.
Építkezések: Újjáépítette Elatot, és megerősítette Jeruzsálem védelmét tornyok építésével a Szeglet-kapunál, a Völgy-kapunál és a Zugnál.
Gazdasági virágzás: Sok tornyot épített a pusztában, és sok kutat ásott, mert rengeteg barma volt. Szerette a földművelést, szőlői és földművesei voltak a hegyeken és a Kármelen.
Hatalmas hadsereg: 307 500 fős, jól felszerelt állandó sereget szervezett 2600 családfő vezetése alatt. Hadigépeket készíttetett a bástyákra a nyilak és nagy kövek kilövésére.

Uzijjá bűne és bukása

A hatalom és a nagy hírnév miatt Uzijjá szíve felfuvarodott, ami a vesztét okozta:

A szentségtörés: Bement az Úr templomába, hogy füstölőáldozatot mutasson be a füstölőoltáron. Ez a feladat a törvény szerint kizárólag Áron leszármazottait, a felszentelt papokat illette meg.
A papok ellenállása: Azariás főpap és nyolcvan másik bátor pap utána ment, és szembeszállt a királlyal, figyelmeztetve őt, hogy a füstölőáldozat bemutatása nem az ő tiszte.
Az isteni büntetés: Uzijjá haragra lobbant a papok ellen, miközben a füstölőedény a kezében volt. Ebben a pillanatban a poklosság (lepra) kiütött a homlokán az Úr háza előtt.
A száműzetés: A papok sietve kiküldték a templomból, és ő maga is sietett távozni, mert megverte őt az Úr. Halála napjáig poklos maradt, egy elkülönített házban élt, és ki volt zárva az Úr házából.

Uzijjá helyett fia, Jótám irányította a királyi palotát és ítélte a föld népét. Amikor Uzijjá meghalt, a poklossága miatt nem a királyok sírjába temették, hanem a királyok temetőjének mezején, a szabad ég alatt.”