Választottam

Lélekből választottam a lelki nyugalmam érdekében. Nehéz döntés volt, de ahogy meghoztam a lelkem nyugalmáért, rögtön megkönnyebbülést éreztem, olyan volt, mintha túl nehéz, fölösleges, nem saját terheket dobtam volna le . Nem hordom tovább senki terheit, senki keresztjét, hiszen azok nem is az enyémek!🙏Még a tiédet sem, még akkor sem ha te voltál az egyetlen ezen a világon, aki a legközelebb állt a szívemhez. Én sem tudok alkalmazkodni többé már senkihez, vége, lejárt az az idő.

• hallgatva a szavait, éreztem, hogy megfulladok, hogy lassan megáll az ütő bennem, leáll a szívem és szépen, csendesen meghalok. Én élni szeretnék és nem meghalni, úgyhogy az életet választom, nem érdekes, hogy te azt minek nevezed. Nem érdekel milyen teológiai vagy filozófiai jelzővel illetsz engem. Ha nem tetszik a választásom, gondolom, én leszek a hús, vagy a sátán, számodra., de tudnod kell, hogy ami neked a sátán, az a neked ellenkezőnek maga az élet!🙏 Relatív, kinek mi az élet és mi a halálhoz vezető út. De egy biztos, mindkettőhöz ugyanazon az úton kell végig mennünk, amíg itt létezünk a földön, a szétválás nem itt történik, hanem majd csak odaát!

Én tudom, hogy hova megyek, elszomorít, hogy te nem akarod ugyanazt., vagy legalábbis nem együtt, velem. Ugyanoda tartasz, csak nem velem, értettem.

Kérlek, ha így döntöttél, akkor legyen ez egy végleges döntés, mert az én lelkem épsége és nyugalma nem bír ki több megpróbáltatást, sem több felfordulást, hirtelen változást , már nincs ereje, sem kedve követni a szeszélyes kedélyes hangulatváltozásaidat, meg akarnokságodat. Számomra a te szavad se nem irányadó, se nem parancs többé, mostantól járom a magam útját, szabadon. Te járdd tovább az eddigi járt utat, biztos neked ez a biztonságosabb, inkább nem kérsz a szabadságból.

Fáj a szakítás, de így a legjobb. Nincs mit tenni, ezt tudom jól, akkor…légy boldog a választottaddal! Én is boldogulok majd az enyémmel.

Hiányozni fogsz, kegyetlenül. Elejétől fogva tudtam, hogy így lesz .😭🥺💔👀💖❣️🐾🌹💌😻🎎💞🎉🌛🌞🌜💋👼