Kényszer versus Szeretet

Sokszor olyan érzésem van, mintha nem is normális emberi kapcsolataim lennének, hanem mintha mindig valaki dresszírozni próbálna. Egyszer és mindenkorra ezektől az emberektől megszabadulok. Egyszerűen átnézek rajtuk, ha másként nem megy, így talán megértik végre, hogy szálljanak le rólam.

Kény-Szer a szer, amit kénnyel kedvel osztunk teljesen ellentéte a szernek, amivel etetjük, tápláljuk egymást.

Az én lelkemet nem egy másik ember dolga megmenteni, miközben ő már a sajátját rég elveszítette! Fel nem foghatom , mi járhat emberek fejében, amikor mások életébe beleavatkoznak és tanácsokat osztogatnak. Kinek képzelik ezek magukat?

Az emberi hülyeség meg mostanában az aljasság határtalan. Ki gondolhatja azt, hogy hülyének nézett egy másik embert, átverte, elárulta, mindent rosszat megtett vele, aztán mintha mi sem történt volna, később, mert talán felejt az illető, mert elég hülye még mindig, majd újból előállunk egy ugyanolyan ajánlattal? Attól hogy telik az idő és feltételezhetően idősnek vagyok minősítve a világ által azt gondolja valaki, ha ismét előáll a régi ugyanolyan pocsék ajánlatával, akkor már elfogadom? Esetleg, ha megváltozott közben az illető és már nem aljas személy és ha esetleg a mostani ajánlata sokkal jobb a réginél, akkor talán igent mondok, de egyébként minden esetben marad a nemleges válaszom. Én már kinőttem abból, hogy engem a világ határoz meg, hogy mennyit érek, milyen idős vagyok, mit tehetek és mit nem! Esetleg én határozom meg a külvilágnak, hogy mit tehet meg velem, ha azt nem is hogy mi legyen a véleménye rólam és milyennek láthat, mert az szubjektív tényező. De azt az egyet, amiben nekem is van beleszólásom, azt, hogy hogyan bánhatnak velem, azt maximálisan kihasználom a világgal szemben és minden esetben és alkalommal bevetem! Én mondom meg, hogy nekem mi a jó és nem MÁS!

A július, meg az egész nyaram tökéletes lesz a csillagjegyemtől függetlenül. Már most az, sikeres és boldog. Még sosem volt ilyen szép a nyaram! Az ilyen, ingyenes, kéretlen ezoterikus hibbantságokat, mint ez horoszkópkészítés, ideje lenne mellőzni, mert csak az öntudat megzavarására alkalmasak, meg a félrevezetésre. Hinni istenben szabad és nem minden hókuszpókuszban, meg varázslásban!

Aki velünk nem egyszer aljasul bánt el, az nem értem miben reménykedik, hogy most majd leszek, vagy leszünk olyan hülyék, hogy ismét leállunk vele tárgyalni bármiről is? Aki egyszer leszerepelt, az már nincs olyan helyzetben, hogy figyelemre legyen méltatva. Ne erőlködjön se most, sem később, halálosan komoly helyzetekben nincs újratárgyalás, csak végleges lezárás. Nincs kivétel sem, semmilyen alapon, ha százszor belehalt a bocsánatkérésbe, meg a békülési szándékba, akkor sem!

u.i.

Hallottam valami szöveget véletlenül a metrón. Egy duci néni, lábán egy nagy csípéssel, ami már elfertőződött , mégis rövidnadrágban volt, hogy mindenki láthassa, milyen csodás alakja van, intellektusát villogtatva /mert tanárnő volt/ azt magyarázta éppen a telefonba a barátnőjének, hogy: ők mennyire irigyek, mert mindig el tud menni nyaralni, meg gyakran utaznak külföldre a férjével és mennyire nem igaz, hogy Magyarországon nem lehet megélni. De igenis meglehet /szerinte/, mert aki éjjel-nappal dolgozik /mint egy robot/ az igenis meg tud élni, sőt félre is tud tenni, mehet nyaralni, vehet új kocsit, meg minden, stb. Meg hogy aki egész nap nem csinál semmit, csak here-berél, na az persze, hogy nem megél. (Legszívesebben kiheréltem volna, mit képzel, hogy akinek nincs hivatalos , bejelentett munkája, az naphosszat, hereberél? Szomorú, hogy egy ilyen intellektuális kapacitással rendelkező személy még főiskolát is végzett és még ő oszthatja az észt a fiataloknak. Mire taníthatja őket? Hogy senki sem ér semmit, csak az, aki robotpilóta üzemmódba hagyja magát kapcsolni, mint egy agyhalott?)

Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy persze, hogy meg lehet élni, akinek mindegy mit csinálnak a feje felett, aki szemet huny a korrupció felett, csak őt hagyják békén, élni. Egyébként Magyarországon nem kormányzás van, hanem csak adminisztráció, méghozzá elég korrupt. Persze, ha elég jók a könyvelők, akkor nem a korrupció bukik ki, hanem csak az, hogy nagyon alacsony a GDP. Minden csak a megfelelő interpretáció( előadás, az hogy egy helyzetet hogyan adunk elő és milyen fényben tüntetünk fel) kérdése. Ok, világos?