Elűztek, de visszajöttem

Azok, akik arra hivatkoznak, hogy ismerjük be bűneinket , gyónjuk meg azokat és alázkodjunk meg előttük, nem Isten előtt, hanem előttük, mert ők mindig annyit szenvedtek, mint Krisztus a keresztfán, nos éppen azok, akik a legtöbb bűnt követték el és követik el jelenleg is kifosztással, átveréssel, erőszakkal, háborúval. Nem, a háború egyébként nem talál meg minket, ha van hitünk abban, hogy most nem következik semmilyen háború. Ez csak tőlünk függ és hitünktől, attól hogy inkább félünk, vagy mégis élünk ‘F’ nélkül. Kinek kell az ‘F” betű?, hát aki csak Fél ember és nem egész. Egy egészséges nem ér rá Félni . Teszi a dolgát, jön-megy és boldogul az Életben. Nem alázkodik meg más emberek előtt és süllyed annyira mélyre, hogy már a hangját sem hallani.

Én is a mélyből jövök, nagyon mélyről, talán pont a Marianna árokból. Ma már tudom, hogy a saját hibámból süllyedtem ennyire mélyre. Nem akartam magam megalázni Isten előtt, így meg kellett aláznom magam más emberek előtt. Jobb lett volna Istent választani. De letöltöttem a büntetésem és már egy jó ideje csak istenhez imádkozom és csak előtte alázom magam mikor senki sem lát, még le is hasalok előtte annyira mélységesen teszem ezt. Bevallom, pálfordulásomnak ugyancsak egy jó ideje, azóta, mióta változtam és változtattam magamon kezdenek meglenni a gyümölcsei is. Isten velem megbocsátó és törődő lett, nem hagy cserben. Megállapodtunk, hogy soha többé nem hagyjuk el egymást a világon semmiért sem. Érzem már a szeretetét is.

Láttunk már nem egy olyan filmet, amikor az ellenfelek egymásnak feszülnek és a jó mindig a padlón van, a rossz meg már ünnepel nem igaz? Meg olyant is, amikor a legnagyobb meglepetésre az aki a földön vonaglik, egyszer csak valamilyen isteni szikra hatására elkezd megnyugodni, abbahagyni a vonaglást és lassan de biztosan kezd felegyenesedni. Kezd erőre kapni, még akkor is, amikor még mindig kap egy csapást, amiből aztán tényleg nem lehet soha többé felállni. Jaj, dehogynem, ha istennel vagy kapcsolatban és tőle kapod a szikrát is, akkor akár pillanatok alatt fel tudsz állni a padlóról, mielőtt kiszámoltak volna. Nemcsak felállsz, de le is csapod az ellenfeled. Amíg a földön élünk az élet egy örökös harc, egyszer lenn, aztán fenn. Most ott tartunk, amikor kezdünk a csapások ellenére megerősödve felegyenesedni a padlóról, most történik éppen.

Mondanék egy aranyos, cuki, de annál keményebb valóságot, hogy a rózsaszín ködben élők is jól beleüthessék a fejüket a kőkemény valóságba, hátha felébrednek tőle. Ismeritek a reklámokból a boldog csirkét, a Master Good csirkét? Milyen boldog a mosolya szegénynek, mert neki senki nem mondta, hogy hamarosan fel lesz tálalva eledelnek az ember tányérján. Ezért olyan boldog, mert azt gondolja, szerencsétlen, hogy ez a boldog élet ez örökké fog neki tartani. De hát nem sajnos, ezzel majd meglepik, lesz számára egy meglepetés, sajnos nem a kellemesebbik fajtából.

Én sem vállalom a Nagyboldogasszony szerepét, maradok továbbra is Lilith, de most már egy Isten szavának hívő és neki szót fogadó Lilith. Néha jobb lázadni és /vagy elmenekülni, hogy túlélhessünk minden katasztrófát. Én is ezt tettem nagyon rég, évezredekkel ezelőtt, akkor az volt a helyes, mint utólag bebizonyosodott, most meg visszatértem oda, ahonnan kiindultam. Most nem kell elmenekülni, most helyt kell állni, ha túl akarsz élni. Nem menekülhetsz folyton a veszély meg a harcok elől. A háború nem Ukrajnában, vagy Gazaban, Libanonban, vagy tudom is én még hol zajlik, hanem a fejekben, az agyakban, hanem még mindig azon a helyszínen, ahol éppen tartózkodsz. Ne mással törődj, hogy más a világ egy másik pontján mit csinál éppen, hanem csak magaddal. Amíg a te helyzeted nem rózsás, addig te magasról ejtsd le a terelést! Ne hagyd magad elterelni a saját bejárandó utadtól!

Ki volt Nagyboldogasszony? Nagyon sok katolikus országban a Jézus Szent anyjának tekintették, akit szinte azonnal magához hívott a Mennyek Országába a Magasságos ÚrIsten. Magyarországon is Ő volt a magyarság egyik nagy védőszentje. Mit gondoltok miért szüntették meg ezt a munkaszüneti szent ünnepnapot 1948-ban itt, Magyarországon? Még hogy a politikát nem szövi át az ártalmas vallás? Dehogynem! 1945 után vége lett a második V. Háborúnak és nem a magyarok győztek, sem a szövetségeseik, hanem a nagyhatalmak. Ezért kellett egy nemzet védőszentjét kidobni a szemétre, vagy elásni jó mélyre, hogy esélye se legyen feltámadni és visszatérni. De hiába minden, ha egyszer valaki öntudatos és ismeri a saját értékét nincs az a börtön , nincs az a mélység, ahonnan ne törne föl, mint a gejzír a skandináv szigeteken, vagy a vulkán az Etnában például. Aminek felszínre kell jutni, legyen az igazság, erő, hatalom, hit, szeretet, lehet ideig-óráig lenyomni és rejtegetni, de előbb vagy utóbb feltör.

Hiába van erőnk, hitünk, szeretetünk, ismeretünk és nagyon nagy hatalmunk, ha azt nem gyakoroljuk, azt egy idő után mind elveszítjük. Ha képességeinket, tehetségünket, vagy tálentumunkat nem csillogtatjuk meg és nem kamatoztatjuk, bizony egy szép napon arra ébredünk, hogy Isten visszavette azokat tőlünk mind egy szálig.

Találjuk meg mélyen magunkban a tudást, az erőt, hogy hatalmunkat visszanyerhessük saját sorsunk fölött és ne kelljen más emberek előtt alázkodjunk, akik nem méltók arra, hogy mi könyörögjünk nekik az életünkért.

A Fidesz Fanoknak csak annyi a mondanivalóm, hogy vigyázzatok, ne legyetek ti is Master Good Csirkék, akik most még boldogok ugyan, mert még nem tudják, mit hoz nekik a holnap. Könnyen finom, gőzölgő, boldog húslevesként is végezhetitek,, ahogy mondani szokás, mentek majd a levesbe!