Ma érkezett: a Végtelen visszaigazolása

nem mobilon, nem tv-híradójában, nem laptopon keresztül, semmi ilyen digitális kütyün keresztül. Vagyis mégis az egyik a digitális órán mutatkozott meg reggel, amikor rápillantottam, hogy az, amit álmodtam, vagy alvás közben, alfa állapotban érzékeltem az nem csak a képzelet szüleménye volt, hanem igaz és kemény, mint beton, vagy a gránit. Az óra ugyanis pont 8:08-at mutatott nekem éppen. Nem véletlen a végtelen!

Amíg aludtam mély álomban a következő üzeneteket kaptam két elhunyt szerettemmel kapcsolatban, ha már a világi kutakodásom és igazságkeresésem elakadt és megbukott. Két közeli családtagom üzent, hogy most már jól vannak és bármily hihetetlen, de megmenekültek. Amilyen körülmények között voltak kénytelenek elhagyni ezt a világot, egyikük felakasztotta magát, öngyilkos lett a rendőrségi jelentés szerint, a másikuk, édesapám pedig körházi ágyban, párnák közt volt kénytelen meghalni lélegeztetőgépen még a covid ideje alatt. Nem így történt, mindketten erőszakkal lettek a túlvilágra küldve, magyarán: megölték őket! . De szerencsére, mint ahogy jelezték most nekem mindketten, karöltve, odaátról, a lelkük megmenekült, még időben, látva milyen iszonyú sorsot fogtak ki, kimenekültek testükből és még időben szabadultak, mielőtt a romlás, a rohadás elérte volna a lelküket is. Hála Istennek! Tudom most furcsa vagyok és szokatlan, sőt némelyek szemében bolond is, de nem zavar, megvéd Isten az ilyenektől és nem lesz semmi bajom. Inkább vagyok furcsa és szokatlan, és vállalom, hogy bolond, mint halott! Jobb bolondnak lenni, mint örök halottnak! Már rég foglalkozom ilyen témákkal, úgyhogy az a pár ember, aki régebbtől követi az írásaimat tudja, hogy nem bolondultam meg időközben, csak sokáig nem foglalkoztam ennyire direktben ezzel az élet-halál témával. Most is azért foglalkozom, mert régóta, csak most érkezett konkrét hír szeretteimtől, odaátról. Még egy jelzés, hogy minden igaz, ma reggel olvastam a startlapon, hogy leszakadt a viharban a szegedi egyetem teteje, hát igen, ott voltak valahol abban az épületben később felboncolva, amilyen eljárásba egyikük sem egyezett volna bele, ha életükben megkérdezték volna őket. Persze arról sem kérdezték meg őket, hogy eltehetünk-e láb alól, ha úgy hozza a szükség vagy a nem tudom mi képes indokolni egy súlyos bűncselekményt? Isten azért kapta le az orvosi egyetem tetejét is, mert ezzel is jelezte, hogy az igazság már nem maradhat lefedve, elrejtve, a jegyzőkönvvek hamisak. Nem hibáztatható a rendőrség és én sem őket hibáztatom amiatt, hogy elegendő bizonyíték hiányában csak így ebben a formában zárták le a nyomozást és csak egy ilyen jegyzőkönyv készülhetett, nincs ezzel semmi baj. Minden rendben van, de ezt már akkor jeleztem feléjük, mert tudtam, hogy ők mindent megtettek az ügy érdekében, amit csak megtehettek.

De már túl vagyok hála Istennek ezen a súlyos lelki megrázkódtatáson, már elég év telt el szeretteim halála óta és most csak a most-ra, a jelenre koncentrálok. A történtek fényében azt kell üzennem elhunyt szeretteimnek, hogy áldozatuk és haláluk nem volt hiábavaló, sőt nagy segítség nekem és nekünk, mindannyiunknak, mert nem csak a test boncolásával tudunk meg többet, hanem az eltávozott lelkekkel való kommunikációval is, hogy mi vár ránk és hogyan tovább, ha itt , a földön egyszer csak letesszük a lantot és nem dalolunk tovább. A jó és örömteli (evangéliumi , angyali ) hír az, hogy a földi létünk csak egy átmeneti stáció a végtelenbe. Ha itt kiálljuk a kőkemény próbákat, megmérettetünk, csak akkor mehetünk tovább egy magasabb szintre , ami már a végtelen, az öröklét. Nem mindenki kerül az öröklétbe, sajnos sokan itt ragadnak a földi létbe, eltemetve, ez az, ami maga a pokol. Akik , mint én is sokáig 2007-ig kb. úgy gondoltam, hogy nincs is túlvilág, vagy öröklét (mennyország) azt csináltam amit az emberek többsége, éltem a világomat, építettem a világot, magamnak, nem gondolva arra, hogy az amit építek az nagyon rövid életű, ami nem érdemli meg, hogy teljes lelket, és életidőt fektessek belé. Inkább az öröklétre kellett volna felkészülnöm, hogy oda egyáltalán eljuthassak méghozzá a megfelelő körülmények között! Igen, fontos, hogy földi körülményeink jók legyenek és normális életet élhessünk, de viszont ezért az átmeneti időszakért, amit földi létnek nevezünk NEM ÉRDEMES az öröklétünket is beáldozni. Mert az öröm rövid itt a földön, viszont a túlvilág örök, nem mindegy hogyan töltjük. Itt a földön mindent csak mértékkel , megfontoltan, bölcsen és higgadtan érdemes művelnünk. Tartózkodnunk kell a túlzó, pusztító életmódtól, attól, hogy embertársainknak ártsunk, mert nekik is joguk van az örökléthez, ebben nekünk nincs engedélyünk őket megakadályozni! Sem az életüket elvenni, azt az egyetlen lehetőséget, hogy megvalósíthassák maguknak az örökléthez vezető útjukat. Aki ilyent tesz, súlyos vétséget követ el , és a legsúlyosabb büntetést vonja magára, nem általam, vagy bármilyen emberi, földi bíróság által, hanem Isten keze által. Mert Isten szeme mindent lát és az ő keze is mindenkit elér és helyre tesz, ha kell megnyugtat, ha kell megbüntet. Nem szükséges, hogy én álljak bosszút elhunyt szeretteimért, mert majd megteszi Isten. Az én dolgom most már csak az, hogy megnyugodjak, mert tudom, hogy én meg a megmaradt szeretteim biztonságban vannak és a többit Istenre kell rábíznom, majd Ő megoldja. Megtalálja a megfelelő embereket mindenre, hogy mindent helyrehozzon és elrendezzen és azokat, akik most vagy majd, ha eljön az ő idejük is és vissza szeretnének menni Őhozzá, hogy nyugodtan, biztonságban vissza is találjanak oda, ahová mindig is tartoztak: a Mennyekbe. (nem szabad tétovázni, hogy mennyek be vagy ne mennyek be, a válasz egyértelműen az , hogy: igen!,- mennyek be!, mert van , mert létezik a Mennyek országa, ez nem csak mese zombiknak vagy élőhalottaknak. De oda csak élő, bűneitől megszabadult lelkek mehetnek be. Amíg nem vezekeltünk, és dolgoztuk le bűneinket itt a földi, pokoli körülmények között, addig nem kapunk zöld utat a túlvilágra, ahol tényleg egy jobb és boldogabb élet várna ránk, ami még ráadásként örökké is tart. Így alakuljon mindannyiunknak az útja, amely bár nehéz, de szép és boldogító meg sikeres! Ámen!)

u.i.: ráadásul most látom, hogy ma 8.-ka is van. Ennyi nyolcas, ami lefektette a végtelen jele is, hát nem semmi!🙏💕🌞🖐️😘❣️