Magyarok is mehetnek a Mennybe

de ahhoz itt az idő abbahagyni a sártaposást a földhözragadtságot!

Ne a földiekre nézzetek, hanem a Mennyyek felé, felfelé, istenre!

Magamnak is kérdeztem, hát ez érdekes, mert tényleg én kaptam a választ, én Vagyok Naómi idegen földön, rendkívúl érdekes!

„A Biblia Ószövetségében található Rúth könyve egy négy fejezetből álló történet, amely a bírák idején játszódik, és a veszteségből a reménybe és az új kezdetbe vezető utat mutatja be. [1, 2, 3]

---

1. fejezet: Az éhínség, a veszteség és Rúth hűsége

• A helyzet: Éhínség támad Izráelben, ezért a betlehemi Elímelek a feleségével, Naómival és két fiával (Mahlónnal és Kiljónnal) átköltözik a szomszédos Móáb földjére. [1]
• A tragédiák: Elímelek meghal. A fiuk moábi nőket vesznek feleségül (Orpát és Rúthot), de tíz év múlva mindkét fiú is elhuny, így Naómi magmarad a két menyével. [1]
• A visszatérés: Naómi úgy dönt, hazatér Betlehembe, és arra kéri a menyeit, hogy maradjanak a saját népüknél. Orpá búcsút vesz tőle, de Rúth hűségesen ragaszkodik Naómihoz az egyik legismertebb bibliamondattal: „Néped az én néped, és Istened az én Istenem.” [1]
• A megérkezés: Naómi és Rúth megérkeznek Betlehembe az árpaaratás kezdetén. [1]

2. fejezet: Rúth kalászt szed Bóáz mezőjén

• A gondviselés: Rúth engedélyt kér Naómitól, hogy elmenjen kalászt szedni a mezőre a szegényeknek fenntartott jogukkal élni. [1]
• A találkozás: Véletlenül egy gazdag és befolyásos betlehemi ember, Bóáz (aki Naómi elhunyt férjének, Elímeleknek a rokona) szántóföldjére kerül. [1]
• Bóáz jóindulata: Bóáz tudomást szerez Rúth hűségéről Naómi iránt, ezért védelmet, vizet és bőséges betevő eledelt biztosít neki, valamint meghagyja az aratóknak, hogy hagyjanak szándékosan is kalászokat a lány számára.
• Rúth telezsákolva a gabonával tér haza Naómihoz, aki rájön, hogy Bóáz az egyik rokonuk és a megváltójuk (góél) lehet. [1, 2]

3. fejezet: Rúth és Bóáz a szérűn

• A terv: Naómi azt tanácsolja Rúthnak, hogy éjszaka menjen el a szérűre, ahol Bóáz a gabonát rostálja, és hozza a férfi tudomására a leányt megillető családi/sógorházassági (levirátusi) jogot.
• A kérés: Rúth odatartja magát Bóáz lábához a takaró alá, és arra kéri, hogy teressze rá a szárnyát (oltalmát), mint rokon és megváltó.
• Bóáz ígérete: Bóáz nagyra becsüli Rúth tisztességét és hűségét, de jelezte, hogy van egy még közelebbi rokon, akit először meg kell kérdezni a jogokról. Bóáz bőséges árpával küldi vissza Rúthot Naómihoz. [1]

4. fejezet: A megváltás és Dávid ősei

A könyv végén egy nemzetségtábla mutatja meg, hogy ez az alázatos történet hogyan vezet el közvetlenül Dávid király családfájához (és a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus vonalába is). [1, 2, 3]

A jogi egyezség a kapunál: Bóáz összegyűri a város véneit a kapunál, és találkozik a közelebbi rokonnal. Amikor a rokon rájön, hogy a föld megvásárlásával együtt Rúthot is feleségül kell vennie (hogy ne vesszen el a család neve), lemond az előjogáról a szandálja átadásával.

A házasság: Bóáz feleségül veszi Rúthot, és az Úr megáldja őket gyermekáldással.

Az utód: Fiuk születik, akit Óbédnak neveznek. Óbéd lesz az apja Isainak, Isai pedig Dávid király apja.”