Mákos guba

Lassan előjön belőlem valami, előcsalogatnak valamit belőlem, ami nem hétköznapi. Már nem harag, sem felháborodás, sem bánat csak egyszerűen megvetés. Nem magvetés, mert az cselekmény, én érzésről beszélek. Egy érzés van már csak bennem, sajnálat és megvetés azok iránt akik azt látják, hogy a hűtlenség az amikor valaki az otthoni moslék helyett átmegy a szomszédba inkább mákos gubáért. Az mégiscsak ehetőbb és finomabb nem, és ha megteheti, miért ne tenné meg? És ha normális ételt kapott volna az a gyerek, normális körülmények között, akkor is elment volna? Nem hiszem! Úgyhogy ne a gyereket, az ártatlant hibáztassuk azért, mert mi nem voltunk jó szülők! Az meg különösen gyilkosság az én szememben, hogy ha a szomszédlátogatás után hazatérve a gyerek még meg van büntetve . Éheztetik egy kicsit , mert bosszúból, amiért el merészelt menni máshová éhen nem halni! A szülő ilyenkor tarthatna egy kis önvizsgálatot, vajon nem vele van valami baj és ő rontott el valamit, mert az elképzelhetetlen, hogy egy ártatlan, magát eltartani nem tudó gyermek biztos, hogy nem ronthat el semmit. Nem ő a bűnbak! És nem is a szomszéd a hibás, hogy moslék helyett tud mákos gubát is készíteni, amit szívesen felajánl az éhezőnek. Ne az ártatlant büntessük a saját hibánkért!

Ennyit még hozzáfűztem az egész elmúlt időszakhoz és azokhoz, akikkel nincs több dolgunk egymással. Akik azt gondolják, hogy nekik több joguk van bármit megtenni velünk mert ők a sértett fél., elfelejtik, hogy ők voltak a kiinduló pont. Ők voltak, akik először kezdték azzal, hogy éheztették a gyermeket. Aki ezt nem ismeri el, de még vádaskodik is és büntet is , az nem jár az igazság útján , így nem is találkozhat velem. Sem személyesen, sem máshogy. Pont és lezárás az ügy végén! Köszönöm a figyelmet!