Mit akar Karsai Dániel?

Elgondolkoztam azon, hogy tulajdonképpen miért küzd Karsai Dániel? Hogy meghalhasson? De hát meg fog halni, azért minek kell küzdeni? A betegsége miatt szenved, tudja biztosra, hogy hamarosan meg fog halni, sajnos. Oltatta is magát, lehet, hogy az is felgyorsította a betegséget. Érdekes ő nem gondol erre, nem az oltást hibáztatja, hanem a kormánynál szeretné elérni, hogy TÖRVÉNYES ÚTON eutanáziát követhessen el úgy, hogy azért senki ne lehessen büntethető.

Őrület, hogy már azért is engedélyt kell kérni, hogy békében meghalhassunk, hogy a szenvedésünket megszüntethessük! Teljesen abnormális az, hogy csak azért mert ők a törvényhozók, ők eldönthetik, helyettünk, hogy mivel kezeljük magunkat, olyan szerekkel, amelyek kísérleti anyagok és halálosak is lehetnek ránk nézve, DE HA MI SZERETNÉNK BEFEJEZNI AZ ÉLETÜNKET, AZÉRT NEKÜNK KELLENE ENGEDÉLYT KÉRNI TŐLÜK?

A szabály az, hogy csak magunknak van jogunk saját magunkról dönteni, más személynek nem! Egy embernek nincs joga egy másik ember egészségéről vagy életéről dönteni! Ezt én mondom, most!

Szeretném látni azt az emberi lényt, aki NEM ADOTT ENGEDÉLYT Karsai Dánielnek meghalni, hogy kinek hiszi magát? Talán a Teremtőnek? Szeretném látni most nem azt a személyt, hanem egy másikat, mondjuk O. V.-t, hogy ugyanaz a kórság eléri őt is mint Karsai Dánielt, lebénul, nem tudja kitörölni sem a seggét, csorog közben a nyála, meg taknya egybefolyik lefelé a képén, enni sem tud, csak ha etetik, pelenkázzák a hatalmas , zsíros sejhaját mit tenne, ha neki sem engednék meg, hogy véget vessen ennek a megalázó, emberhez méltatlan, fájdalmas szenvedésnek?

Most kicsit más téma, basszus, ma láttam egy fotót valakiről egy kis csillagról, egy hírességről. Bocsánatot kérek egy bizonyos szakállas embertől, mert ismét neki volt igaza! Igenis van rohadás, nem csak testi, de lelki is is!

A test akkor kezd rohadni, ha a lélek is pusztul. A lélek, ha meghalt, egy idő után magával rohasztja a testet is, sajnos így igaz, mester!

Akit láttam, durva maszkot visel. Annyit bántották, hogy egy maszkkal az arcán próbál védekezni. De úgy látom az ő esetében az a maszk rá fog égni az arcára, nincs előnyére. Ha nem változtat a magatartásán , és úgy látom nem fog egyhamar változtatni, nem is akar, akkor nem végzi túl jól. Nem is a szakállas mesterrel van baj, ő legalább kiadja magából a mérgét és megszabadul tőle, de az a maszkos díva, ő nagyon el van tévedve, őt teljesen elkapta a kerék, a mókuskerék amiből nem fog tudni kiszállni ép bőrrel. Még azt sem látom rajta, hogy ez érdekelné, nem hogy ki akarna szállni belőle. Neki így jó. Őt sem vállalnám be , hogy segítenék rajta, hogy jobb, vagy másabb belátásra bírjam, jöjjön le erről az útról, amin most halad. Megmondom őszintén nem is szimpatikus számomra, ellenszenvet vált ki belőlem az arckifejezése, amit magára erőszakolt. Olyan durva, fensőbbséges, büszke, ezzel védekezik a az őt érő támadások ellen. Csakhogy tudtán kívül ezzel a viselkedéssel, ezzel a magatartással még több támadást provokál magának és még több ellenszenvet önmaga iránt. Daccal csak még több daccal fog szembesülni. Nem kellene azt visszatükröznie azok felé amit tőlük kap: megvetést és lenézést, mert ezáltal ez megsokszorozódik, egy folyamat alakul ki, aminek oda-vissza hatása soha nem ér véget. Ezt a helyzetet csak egyféleképpen tudná feloldani, ha a szóbeli támadásokra, inzultusokra nem ugyanúgy reagálna, hanem kedvességgel, szeretettel, és még több odaadással. Ez az ő esete.

Az én esetem is más, és mindenki esete is más. Tudom, hogy az én esetemet is másképp látják, hogy miként kellene csinálnom, de én sem fogadom el a tanácsokat, mert azt csak én tudhatom a legjobban, hogy én mit és hogyan tudom csinálni és lereagálni, mert nekem olyan a természetem, az adottságaim, amiken nem tudok változtatni. Lehet, hogy ő azért ilyen és azért viselkedik így, mert egyszerűen ez a dolga, a feladata , a sorsa. Ha pedig ez a sorsunk, ezen semmivel sem tudunk változtatni, akárhogy is vergődünk, bőrünkből kifordulni úgy sem tudunk. Példa erre Michael Jackson , nagy sikerei voltak, de boldog és elégedett azért sosem volt és nem végezte jól. A tanulság nekem az , hogy senki ne akarjon más lenni, vagy másnak látszani, mint ami. Vállalnunk kell mindig önmagunkat, mindig, minden körülmények között. Az élet újai kifürkészhetetlenek, sokszor amit eldobtunk, utólag rádöbbenünk, hogy a legnagyobb hibánk volt és mindent elkövetnénk, hogy visszakaphassuk. Sokszor eldobunk kincseket holmi, talmi vacakokért, pillanatnyi örömökért, ahhoz hogy aztán rájöjjünk, hogy az volt a mindenünk, az életünk értelme, a világunk minden , egyetlen kincse, mert KincsŐ.

A lenti kép: Bécs Sacher Hotel, Sacher cukrászda belső tere 2022.-ben készült.