Ne félj, ne sírj!

Elvesztetted az állásod épp most, amikor kezdődik a suli és van két iskoláskorú gyermeked, ja és az asszony is épp most lépett le a ház gondnokával, naná, hogy vitték a tartalék pénzt is. Van ilyen az életben. Ne félj, ne sírj, ha épp abba az osztályba kerülsz holnaptól, ahová a szomszéd gyerek is jár, aki utál téged és mindig összever, ahányszor összefuttok. Ne sírj, ha nem kaptad meg a középvezetői pozíciót, mert a Gizi jobban bejön a főnöknek. Ne félj attól, hogy idén töltötted be azt az életkort, amikortól már nőknek nem sok esélye van bármire az életben, gyerekre, férfira, főleg egy jó állásra. Ilyenkor mind nekikeseredünk, úgy érezzük, itt a világ vége nekünk. Nincs tovább, a szív megszakad. Sírhatunk kicsit amíg bírunk, amíg a könnyeink el nem folynak, ezután megnyugszunk. Ezután mindig jön a megoldás, kidolgozzuk a tervet hogyan tovább, nincs lehetetlen.

Különben is én vagyok az egyik élő példa arra vonatkozólag, hogy nem baj, ha kidobnak a rendszerből, akár hosszabb időre is. Mert, ha a fent említett esetekkel találkozol, azok mind a rendszer hibáit mutatják, nem veled van a baj, értsd meg, hanem a rendszer hibás és selejtes! Sz@rul van létrehozva és megszerkesztve és mikor homokszem kerül a gépezetébe, annak mindig mi isszuk meg a levét. Mindig azt gondoljuk, hogy velünk van a baj, mi nem vagyunk elég jók, nem tudunk megfelelni az elvárásoknak stb.! De ez nem így van, nincs veled semmi baj! Úgy vagy tökéletes, ahogy vagy, egyedi vagy és nagyszerű ember, megismételhetetlen! Belőled már nem lesz több a földön, ezt ne feledd! Értékeld magad, akkor is, ha épp nincs munkád, ha épp utál a főnököd, vagy a szomszéd gyerek, vagy ha kiskorú vagy, nincs hová menned lakni és kidob az anyád a lakásból, mert új pasija lett. Ne azt keresd, hogy mivel tompítsd magad, meg a fájdalmad, ital, kábítószer, hanem készíts egy jó tervet magadnak, ami, ha megvalósul, megmutathatod vele a világnak, mennyit is érsz és beinthetsz a rendszernek, hogy veled nem tudott kiszúrni bármennyire is kiszámította, hát most elszámította magát! Veled nem számolt, mert nem illettél bele a rendszerbe, te átlagon felüli vagy, vagy kívüli vagy, azokat nem tudja beszippantani a rendszer. Neked tulajdonképpen örülnöd kellene, mert te szabad és független vagy és így többet érhetsz el, mint azok akik a rendszeren belül szorultak. A Rend Szer ahogy a neve is érzékelteti, eléggé behatárolt , beskatulyázott és mindig csak ismétli önmagát. Csak azokat a dolgokat teheted benne, amiket ő meghatároz és megenged neked, ráadásul eléggé szűk keretek között, kis köröket tehetsz csak meg újra meg újra, ciklikusan. Ha nem azt teszed, amit ő akar, nagyon gyorsan kidob magából.

Most mondok egy konkrétabb példát erre az egészre, amit elmondtam fentebb. Nézzünk meg példaként egy miniszterelnököt, ő is a rendszer embere, sőt egyik nagyon erőteljes fenntartója. Ő abból él, a rendszerből, sőt vissza is él a rendszertől kapott hatalmával. Maximálisan kihasználja az előnyeit, a kötelességeit meg nyugodtan elfeledheti, mert neki megengedett, szabad kezet kapott a hierarchia magasabb fokán állóktól, annyira jól végzi a dolgát. Mi is az ő dolga? Nem engedi, hogy a rendszert bárki is bomlassza, aki mégis megkísérli, máris intézkedik, ellehetetleníti, megtöri, betöri, mint egy kancát, ha ez sem elég, akkor valamilyen módon eltávolítja a társadalomból, ennek is több változata van, amit csak ők tudnak, mi egyszerű emberek, nem. Ha ránézünk, mit látunk? Öregszik,? – igen, egyre öregebb, és kövérebb, a bőre olyan furcsa színt kapott, mint a dohánylevél, amikor elkezd kiszáradni. Ilyen az, amikor nincs belül lélek, ami az élet nedűjét kifelé pumpálná a testbe. Egyébként is ő ragaszkodik a rendszerhez, ő akar benne maradni, hiszen egyre tovább szeretné kitolni magának az uralkodást, a hatalomgyakorlást más emberek felett, neki ez az örömforrás. Aztán nézzünk meg olyanokat mint én is példának okáért, akik nem először buknak ki a rendszerből, vagy a rendszertől, – én a testvérem halálától fogva, gyakorlatilag 17 éve inkább rendszeren kívül élem az életem mint azon belül. Nem én akartam, hogy így legyen és mindig próbáltam visszakerülni oda, de mindig közbejött valami és nem engedett teljesen beolvadni a rendszerbe. Ezt a tényt én ma már elfogadom és nem is próbálok tenni ellene. Elképzelhető, hogy nem véletlen az, ha valakinek így alakul az élete, más szempontokból kell szemlélje az életet. Nem lentről, ahonnan egy miniszterelnök, hanem fentről, magasabb szemszögből. Isten szemével. Ha nem vagy rendszerbeli, akkor csak egy lehetsz: rendszeren kívüli, Isten embere, vagy teremtménye, vagy gyermeke. Ha az lennél, akkor nyugodhatsz meg csak igazán, mert sokkal jobb kezekbe kerültél, mintha közeli kapcsolatban lennél mondjuk a Fidesz valamelyik emberével. Csak egy példa volt. Biztonságban vagy, ez az első, ha a mennyeiekhez kerültél, fiatalos vagy, vagy az leszel, jól érzed magad, mert EGÉSZSÉGED lesz, semmi nem hiányzik majd a boldogságodhoz. Megtalálod az utad a sikerhez és a boldoguláshoz, ráadásul nem kell mocskos, alantas eszközökhöz folyamodnod és szemét, zsaroló embereknek eladnod magad és a becsületed. Isten nem zsarol, csak elvárja, hogy betartsd a parancsait, amelyeket, ha jobban megnézünk nem is olyan nehéz betartani, ha többnyire inkább jó vagy, mint rossz. Tehát ne veszítsd el a reményt, nincs vége a világnak, még csak most kezded el az új, boldog életed, kitartás, minden rendben lesz, ne add fel! Holnap pedig, minek előre görcsölni, izgulni, minden könnyen fog menni és sikerülni fog, szép napod lesz! Nincs mitől félni, nincs miért sírni, csak azoknak, akik ezt nem hiszik el. Mindent lehet, csak akarni kell, úgy állni hozzá, hogy csakis a siker következhessen be semmi más forgatókönyv nem elfogadott. Minden jó lesz, meglátod majd!