Nézzük a méheket!

Megdöbbenve hallom, mert már rég voltam iskolában biológia órán, hogy méhek élettartama nem több mint körülbelül 40 nap! És ezt a rövidke áldásos kis életüket nem töltik mással mint munkával, készítik az éltető és gyógyító mézet anélkül, hogy tudatában lennének áldásos tevékenységüknek. Ők nem kérnek fizetésemelést, sem hosszabb szabadságot, nem mennek vakációra, hanem szorgalmasan ledolgozzák kis életüket majd meghalnak. Nem sajnáltatják magukat nem gondolkoznak az élet nagy dolgain, hanem csak teszik a dolgukat amire hivatottak, majd köszönés nélkül távoznak.

Annak ellenére hogy nekik van a legnagyobb szerepük a földi élet fenntartásában senki sem bagózik rájuk, nem törődik velük nem kíméli őket. Csak akkor vennék észre őket, amikor már nem lenne egy sem belőlük, akkor majd a hiányuk keményen feltűnne mindenkinek!

Így bánnak az emberek is egymással, pont azokat nem becsülik semmire akik a társadalomban a méhek szerepét töltik be, felépítik a városokat, az infrastruktúrát, kenyeret adnak a szánkba, mezőgazdaságban dolgoznak, tanárok, tanítják a gyerekeinket, orvosok, akik meggyógyítanak minket, a rendőrök, a tűzoltók, a honvédek ők vannak a legkevésbé értékelve, pedig nekik köszönhetünk mindent! Kíváncsi leszek mit tesz majd mindenki, ha mindenhonnan eltűnnek a méhek, kihez fordulnak majd segítségért?