vagy sem. Sokszor vagyunk egymással úgy, hogy teljesen egy frekvencián vagyunk, a dolgok menetéről is ugyanaz a véleményünk, tehát szinkronban vagyunk egymással.. Viszont ha fizikai távolság adódik akkor ez a szinkronicitás, vagyis ugyanaz a frekvencia ami volt közöttünk, ugyanabban az időben, megbomlik, megtörik, megszakad és fellép az időbeni elcsúszás, így már oda a szinkron is. Hiába minden azonos bennünk és köztünk egyetértés van, ha egyszer egyik érvényesül, később a másik, közben meg éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk egymásról és állapítjuk meg, hogy nem vagyunk EGYIDŐSÖK. De azt is tudjuk, hogy a földön, attól függően, hogy melyik pontján állunk, más és más éppen az időpont, mert létezik időeltolódás is, ezt a sokat utazók pontosan tudják. Gondoltál már arra, hogy lehet nincs is korkülönbség közöttünk, csak időutazók vagyunk párhuzamos világokban és tulajdonképp még az is lehet, hogy egyidősök vagyunk, vagy pont fordítva van, aki idősebb például, az a fiatalabb? Ebből is látszik, az idő mennyire relatív és szubjektív tényező, amivel játszani is lehet, de nem érdemes. Visszaforgatni meg pláné nem szükséges! A rohadék szót hallva az apostolom szájából , megremegtem, valahogy rosszul esett ez a szó. Nem azért mert magamra vettem, hanem azért, mert nem értem miért használunk még mindig ilyen szavakat is egymásra? Megnéztem a szó jelentését, és kétféleképpen értendő, egyik, ha valaki fizikai értelemben lebomlik és megsemmisül, porrá válik, a másik értelme az aljas, undok, visszataszító, értéktelen, szemétre való ember jelzője. Hát borzalmas mind a kettő. ezt a szót is törvényileg be kellene tiltani, mert akár gyilkolni is lehet vele.
Még mindig nem tudom micsoda Villás Béla , de nem is vagyok kíváncsi rá, aki a lovakat bántja és feláldozza, az nekem nem is ember!
Isten. Mi, emberek nem vagyunk istenek , bár néha szeretnénk, ha azzá válhatnánk, én személy szerint csak a halál miatt. Nem bírom elviselni a halál gondolatát, hogy egyszer megsemmisülök. Mikor a napokban valaki arra kért, hogy halála esetén hamvasszák el, megborzongtam. Hogyan lehet ezt ilyen természetesen venni? Mióta gyakoroljuk és tanuljuk a halált, hogy ez csak ilyen kis semmiség nekünk.: Egy kicsit meghalni? A halál nem egy kis dolog, hanem végleges és visszafordíthatatlan. Van, akinek fájdalmas is. Ne játszadozzunk vele tehát, jó? Én személy szerint csak egy dologba kapaszkodom mióta gyerek koromban meghallottam először és meg is maradt bennem, ott a templomban, hogy Jézus azt mondta: ” ha hiszel bennem, akkor örökké élni fogsz” Ez tetszett nekem és meg is jegyeztem, örökre. Nekem eddig terjed a kapcsolatom Istennel.
Az öregedéstől, meg a hízástól rettegőknek szeretnék most kicsit segíteni, remélve, hogy nem tűnök nagyképűnek, csak már jó ideje észrevettem valamit. Nem mintha nem lennék én is most éppen kissé túlsúlyos, olyan 4-5 kg-val. Tehát nem azért mondom, mert én kivétel lennék ezen negatív hatások alól, nem!, -dehogy!
Csak nézve a hírességeket a képernyőn, jobban átlátható az, ami nekem szembeötlött, mégpedig az, hogy az fogyókúrázás, meg az öregedés között szoros összefüggés van. Ha megvonunk magunktól bizonyos tápanyagokat és ezzel sanyargatjuk a testet, az ugyan lefogy és beesett lesz, szálkás lesz. Igen , de ha túl gyorsan fogyunk , mert felgyorsítjuk és erőltetjük a fogyást, az meglátszik az arcon: beesett lesz és ráncos. A haj pigmentációja (festékanyaga) is megszűnik arra a koplalásos időszakra. Én nem szoktam siettetni semmit, úgyis eljön mindenek az ideje, az aratásnak is, meg a vetésnek is. Attól meg, hogy éppen fogyni szeretnék, semmilyen kedvenc táplálékot nem vonok meg magamtól, legfeljebb kevesebbet fogyasztok belőle és sokkal többet mozgok, sportolok. Nem járok terembe, mert nem szeretem. Szeretem, ha a saját módszerem szerint és a saját tempómban teszek mindent, úgy ahogy nekem jó. Ha már erőltetni kell valamit, az nem okoz örömöt , és ha nincs örömünk valamiben, akkor eredmény is nehezebben jön, ezért jobb ha bele se kezdünk. Csak azt csináljuk mindig ami nekünk is jó, és nem elsősorban azt, amit egy kívülálló diktálni próbál nekünk. Számomra legalábbis ez a boldog Élet titka.

