Tiltólistán a magyar
Valahogy bármerre mennénk, bármit is tennénk, nekünk meg van tiltva. A világon mindenki szabad, csak a magyar nem, észrevehető. Ezt láttam a tegnapi (febr. 4.-ki) Grosics Gyula születésnapján leadott dokumentumfilmben is, amelyben vallott hányatott karrierjéről és életéről mesélt. Ö hazatért külföldről, mert hiába látta Rio de Janeiróban a nagy Krisztus szobrot, ott nem élhetett tovább, mert neki azonnal a budapesti Gellért szobor jutott eszébe és hogy mekkora honvágy fogja el. A legfájdalmasabb az volt a film megtekintése során, hogy hirtelen lett vége, egy kereskedelmi reklámmal, semmilyen előzetes figyelmeztetés nélkül. Kultúráltabb országokban legalább feliratozzák mi következik perceken belül és semmit sem szakítanak félbe csak úgy. Ennyit csak nagy magyarjaink tiszteletéről.
A covid oltás egy fedett identitás oltás volt és nem egy tehén=cow, vagy gyáva=coward id. Id.=identitás, vagy személyazonossági mutató.
Az a helyzet, ha valaki szabadlelkű, elég nehéz megváltoztatni, de azért próbálkoznak. De nem lehet valaki identitástudatát egy oltással sem megváltoztatni, bár próbálkozni lehet. A cov szerintem a covered szó rövidített formája a cov és hozzátéve az id.-et létrejött a covid szó, ami egy oltási programot takar, azaz egy identitásmegváltoztató programot. De egy érzést magunkban nem lehet sem oltásokkal, sem átneveléssel, sem idegen befogadó szülőkkel megváltoztatni.
Anyám mindig mondta, hogy ne legyek annyira magabiztos, ne legyek annyira büszke mert én is csak egy ugyanolyan senki vagyok mint bárki más. Okay, de akkor én is hadd nézzek le mindenkit és én is lássam őket magammal egyenlő senkinek, rendben? Szülő , igazi, vérbeli és gyerekét szerető szülő nemigen szokott ilyeneket mondani édes gyermekének. De hát ízlések és pofonok, és kinek a pap, kinek a papné. Anyám például imádja a covid oltást, hármat is kért, nem zavarta, hogy az első után a szomszéd bácsi két hétre rá meghalt. Szemrebbenés nélkül mondta. Semmit sem érzett, amikor egy közeli ismerőse meghalt, és főleg ami a legmegrázóbb az, hogy apukám halálakor sem mondott semmit, semmi érzés nem volt látható rajta. látszott, hogy nem igazán érdekli. Na tehát ezek az oltások semmire nem jók, csak ártanak. Az utolsó megmaradt mohikánokat akarják még velük elgyengíteni beolvasztani a nagy népek tengerébe, mintha soha nem is léteztek volna magyarok.
Én nem félek, úgy döntöttem, hogy azzal kezdem az ellenállást, hogy teljesen megbízom magamban és csakis magamban, senki másban, a megérzéseimben és ezentúl csak azokra hagyatkozom az életben, bármilyen nagy vagy kis döntés előtt állok. Ezután igenis büszke leszek, felemelt fejjel közlekedem a világban és senki előtt nem hajtok fejet. Csak isten előtt.
Kérdeztem egyet a Ji Csingtől, ami a katolikusok szerint egy okkult dolog, de kit érdekel a szenfazék véleménye?
Azt kérdeztem, hogy jól látom-e az oltások célját és okát, nem mondtam-e hülyeséget? a 4-es jött válaszként: Az Ártatlan (tehát jó a meglátásom)
4. Ifjúkori bohóság (蒙, MENG)
vörös: kormányzó uralkodó vonal
narancs: alkotó uralkodó vonal
Magyar kiegészítő nevek
„A balga gyermek”, „A sötétség”, „Éretlenség”
Taoista nevek
A Sötétség
Angol kiegészítő nevek
„enveloping”, „the young shoot”, „discovering”
Leírás
A fiatalság-bohóság gondolata e jelben kétféle módon is kifejezésre jut. A fölső jel, a Ken képe a hegy, az alsóé, a Kané pedig a víz. A hegy alól előbukkanó forrás pedig a tapasztalatlan ifjúság jelképe. A fölső jel tulajdonsága a nyugvás, az alsóé pedig a mélység, a veszély. A veszélyes mélység előtt való nyugodt időzés ugyancsak az ifjúkor gyámoltalan bohóságának a szimbóluma. A két jelben bennerejlik azonban az út is, amelyen keresztül az ifjúkori bohóság leküzdhető. A víz olyasvalami, ami szükségképpen továbbfolyik. Amikor a forrás a felszínre tör, természetszerűleg nem tudja azonnal, hogy hová-merre. Azonban kitartó csordogálásával feltölti a bemélyedéseket, amelyek akadályozzák a továbbhaladásban, s végül sikert ér el.
Ítélet
A fiatalkori bohóság sikeres. Nem én keresem a balga ifjút, a balga ifjú keres engem. Az első jóslásnál felvilágosítom. Ha kétszer, vagy háromszor kérdez, az már molesztálás. Ha pedig molesztál, semmiféle felvilágosítást sem adok. Előmozdító az állhatatosság.
Fiatalkorban nem rossz a bohóság. Az ember ezzel együtt is sikeres lehet, csak tapasztalt tanítót kell magának találnia es a helyes attitűddel kell ahhoz közelítenie. Ehhez az első az, hogy az ember tudatában legyen a saját tapasztalatlanságának és rászánja magát arra, hogy tanítót keres magának. Ez a szerénység és érdeklődés elengedhetetlen a megfelelő befogadó-készség kialakulásához, ami a tanító iránti tiszteletteljes elismerésben fog megnyilvánulni.
Ezért kell a tanítónak várnia, amíg felkeresik őt. Semmi esetre sem szabad magát ajánlgatnia: csak ebben az esetben fog az oktatásra a megfelelő időben és megfelelő módon sor kerülni.
A válasznak, amit a tanító a tanítvány kérdésére ad, világosnak és egyértelműnek kell lennie, olyannak, mint amilyet a jóslatkérő is kapni szeretne. A másik oldalon viszont úgy kell ezt aztán fogadni, mint a kétségek feloldásának és a döntésnek a kulcsát. A bizalmatlan, vagy át nem gondolt továbbkérdezés csak arra jó, hogy molesztálja a tanítót, aki ilyen esetben a legjobban teszi, ha hallgat és tudomást sem vesz a további kérdésekről, hasonlóan a jósláshoz, ahol ugyancsak egyetlen választ kapunk, s minden további, kételkedő kérdés elutasításra kerül.
Ha mindehhez még állhatatosság is járul, amely nem hagyja abba mindaddig, amíg az ember pontról pontra mindent el nem sajátít, akkor teljesen biztosak lehetünk a szép sikerben.
A jel tehát ugyanúgy tanáccsal szolgál a tanító, mint a tanítvány számára.
Képzet
Hegy alól előbukkanó forrás: a FIATALSÁG képe. A nemes ember így tettei alaposságával fejleszti jellemét.
A forrás azáltal jön áramlásba és küzdi le az állóhelyzeteket, hogy minden, az útjába eső bemélyedést feltölt. Ugyanígy a jellem építésének az útja is az alaposság, amely nem ugrik át semmit, hanem fokozatosan és kitartóan kipótol minden hiányt, mint a víz a lyukakat, s így halad előre.
1. változó vonal 41. A csökkenés
A balga fejlesztéséhez előrevivő a férfiembert fegyelemre fogni. A béklyókat el kéne távolítani. Így folytatni megszégyenülés.
A nevelés kezdete a szabályozás. A fiatalság tapasztalatlansága hajlamossá teszi az embert arra, hogy eleinte mindent hanyagul és játékosan fogjon fel. Úgyhogy először meg kell mutatni számára az élet komolyságát. Jót tesz neki egy kis katonás fegyelem, ami által bizonyos összeszedettségre tesz szert. Aki állandóan csak játszik az élettel, az nem viszi semmire. A fegyelemnek azonban nem szabad sulykolássá fajulnia. A folyamatos sulykolás megszégyenítőleg hat és megbénítja az ember erejét.
2. változó vonal [K] 23. A repedezés
A balgákat elnézően kezelni üdvözít. Asszonyt kezelni tudni üdvözít. A fiú felnőtt már a gazdasághoz.
Itt olyan emberről van szó, akinek nincs még külső hatalma, de már rendelkezik a szükséges lelkierővel ahhoz, hogy viselni tudja a rá háruló felelősséget. Rendelkezik azzal a belső szilárdsággal és fölénnyel, ami lehetővé teszi számára, hogy elnézően kezelje az emberi balgaság gyengeségeit. Ugyanez a felfogás jellemzi a nőkkel, mint a gyengébb nem képviselőivel szemben is. Az embernek tudnia kell, hogyan vegye őket, s hogyan viselkedjen velük elismerőleg, egyfajta lovagias elnézéssel. Csak a belső erő és a külső visszafogottság együttese teszi az embert képessé arra, hogy magára vegye egy nagyobb társadalmi szerveződés irányításának a felelősségét, s ezáltal valódi sikert érjen el.
3. változó vonal 18. A romlotton való munkálkodás
Ne végy olyan leányt, aki egy acélos férfit lát, s máris nem ura magának. Semmi sem előmozdító.
Egy gyenge, tapasztalatlan ember, aki fölfelé törekszik, könnyen elveszíti a saját külön egyéniségét, amikor egy magasabb állásban lévő erős személyiséggel találkozik, akit elkezd szolgaian utánozni. Olyan leányhoz hasonlít, aki rögtön hanyatt vágja magát, ha egy erős férfival találkozik. Az ilyen szolgai közeledésnek nem szabad elébe mennünk, az nem tenne jót sem az ifjúnak, sem a nevelőnek.
A leány méltóságához hozzátartozik, hogy megvárja, amíg udvarolnak neki. A felajánlkozás mindkét esetben méltatlan, s nem jó egy ilyen ajánlatot elfogadni.
4. változó vonal 64. Beteljesülés előtt
A korlátolt balgaság szégyenhez vezet.
A fiatalkori bolondság esetei közül az a legreménytelenebb, amikor valaki üres képzelődésbe bonyolódik. Minél makacsabbul ragaszkodik az illető az ilyen valóságidegen képzelődésekhez, annál bizonyosabb a megszégyenülése. A nevelő a korlátolt balgasággal szemben gyakran nem tehet mást, mint hogy egy időre magára hagyja az illetőt, s nem igyekszik megkímélni őt a szégyentől, amit a saját viselkedése hoz a fejére. Gyakran ez az egyetlen lehetőség az illető megmentésére.
5. változó vonal [K] 59. A feloldás
A gyermeteg balgaság üdvözít.
Az a tapasztalatlan ember, aki szerény és gyermeki módon keresi a tanítást, jó úton jár. Aki ugyanis önhittségtől mentesen aláveti magát a tanárjának, az biztosan meg fogja kapni a szükséges segítséget.
6. változó vonal 7. A hadsereg
A balga megbüntetésénél nem visz előre a túlkapások elkövetése. Az egyetlen, ami előre visz: a túlkapások megakadályozása.
Olykor elkerülhetetlen a javíthatatlan balga megbüntetése. Aki nem hajlandó meghallani valamit, az érezze meg. Ez a büntetés más, mint egy kezdeti felrázás. A büntetés kiszabásának azonban nem szabad haragból történnie, hanem annak valamely vétség tárgyszerű elhárítására kell korlátozódnia. A büntetés nem lehet öncélú, hanem csupán a rend helyreállítását szolgálhatja.
Ez ugyanúgy érvényes a nevelésre, mint a kormány intézkedéseire a lakosság egy olyan csoportjával szemben, amely rendbontást követett el. A kormányzat beavatkozásának mindig csak elhárító jellegűnek szabad lennie, s az egyetlen célja a közbiztonság és a nyugalom helyreállítása lehet.
kép: budapesti lánchid 1946 után lebombázva. Kik tették és vajon miért? fegyverek, bankok, oltások mind kiknek a kezében?