Van rajtam sapka

Álmodtam ismét, ezúttal főnökök kérdezték tőlem, miért hordok sapkát, vagy kalapot ráadásul világit, ha egyszer én főpapnő vagyok és aszerint is kellene élnem meg viselkednem is. Nagyon felháborodtam, hogy ismét és mindig találnak rajtam valamit, ami nekik nem tetsző, nem illek bele soha a standardba, a követelményekbe és elvárásokba, most éppen nem vagyok egy papnő külsejű. Egy főpapnő elsősorban szent életet él, mint egy apáca és most el kellene énekelnem: „Nem vagyok én apáca” c. dalt is. Új életet kezdtem, az biztos, már semmit sem úgy csinálok, ahogy eddig, az is biztos, de mivel azelőtt nem voltam egy szent életű, sőt mindenféle rosszaságot kipróbáltam, minden téren, ezért nem tartom magam egy szentnek. Érzem, hogy bármikor visszaeshetek a bűnbe és ezzel el is buktam a szentséget, ezért óvakodom magam szentnek miNŐsíteni. És mivel nem vagyok egy szent nő, nem is álcázom magam annak, mint ha az lennék, sem bohócnak nem szeretnék kinézni, mint szegény Ferenc pápa. Ez volna az én válaszom.

Tudok beszélni is, hamarosan úgyis előadom magam, mivel némasági fogadalmat sem tettem, se istennek sem embernek. Ha úgyis nyelvet szeretnék tanulni, azt akkor majd használni is kell én meg nem nyalásra szoktam, hanem inkább beszédre és finom falatok ízlelésére a nyelvem. Ha már van nyelvünk, akkor használjuk is, nem igaz?

Már tudom mi mindennel szeretnék foglalkozni, egyáltalán nem vagyok megszeppenve, hogy ismét a nulláról kell kezdenem, tiszta lappal, sőt izgatottan várom az újabb kalandokat, amelyek még bőven előttem állnak.

Utánanéztem hogy mit jelent a szőlőben dolgozni, hát ne gondoljunk arra szőlőre, amit a szőlősgazdák borrá változtatnak, hanem inkább arra a vízre, amit Jézus változtat borrá. A bor egy lelket tápláló és gyógyító nedű Jézus szerint úgy testileg mint lelkileg. Ép léleknek ép teste van ez az ő tanítása és nem fordítva, hogy ép testben, ép lélek, ezt azonnal felejtsük is el, mert óriási tévedés!

Köszönet azoknak akik az igazi életbeli feladataim felé próbáltak irányítani engem, ki így , ki úgy, van akinek sikerült, van akinek kevésbé, de mindenképp sikerült egy kicsit a lelkiek irányába is terelni, elvonva a teljes testi szükségletek kielégítésétől, ugyanis az élet nem szabad, hogy csak a testiségről szóljon. Tudtam ezt mindig, de nem tehetek arról, hogy akkoriban meg pont a lelkiektől vontak el teljes erőbedobással, mert hát vannak olyan rendszerek, mint a kommunizmus, szocializmus, amely rendszerek nem igazán istenhívők, inkább ateisták és csak az ember saját képességeiben bíznak, ahol isten nem is létezik, csak az ember. Efelé haladunk most is teljes gőzerővel, mint a Titanic 1912-ben a jéghegynek. Mert a most már nyíltan meghirdetett digitális új világ bevezetése számunkra fejlövés, bocsánat fejlődés címén oda fog vezetni minket. Kicsi koromban rendkívül kreatív voltam és felfedező típus, ezért gyakran találtam ki magamnak mindenféle szerkentyűket, meg mindenféle csipkés karcsúsító mídereket, vagyis derék fűzőket (amit egyébként ma is ugyanúgy megteszek) de azt tapasztaltam FEJLESZTÉSEIM során, ugyanis mindig jobbat és tökéletesebbet akartam előállítani, hogy minél inkább fejlettebb volt a műalkotásom, sosem voltam elégedett sajnos és ezért még mindig próbáltam rátenni egy fodrot, vagy hogy jobban működjön akkor még egy kicsit csiszolni rajta, szépíteni , jobbítani de mindig épp akkor mikor már majdnem elértem az általam megálmodott tökélyt, pont akkor romlott el az egész tákolmány és omlott össze az egész alkotásom. Pont az a legvégső mozzanat, amit még hozzáadtam, az döntötte be az egész emberi kis alkotásomat. Ezzel azt akarom csak mondani, hogy a digitális állampolgárság szerte a világon egy ugyanilyen fejlesztés az emberek részéről, hogy megkönnyítsék, meggyorsítsák a kereskedelmet, a pénzmozgást, az információkat és a mi személyes adatainkat a világon , egy nagy massza lesz az egész, mi az emberiség egy nagy digitális masszává leszünk gyúrva. Nem leszünk önállóak többé, mint egyéniségek, mind egyforma kis jelek leszünk a digitális rendszerben, ha már mi is részt veszünk benne. Akkor meg az lesz a problémánk, hogy ismét nem azzal azonosítjuk magunkat akik vagyunk, hanem ismét csak annak fogjuk tartani magunkat és azzal a kis pöttyel beazonosítani magunkat, amilyen pöttyé jelöl ki minket a rendszer. Lehet, hogy én csak egy zöld pötty leszek, te meg egy piros, ő meg egy lila, stb. Számok és kódok lesznek a pöttyeink mellé írva és kész, ezzel a fenevad bélyege ránk lesz sütve, örökre. Ha meg nem veszel részt ebben az új rendszerében a sátánnak, akkor bizony nem is létezel majd az ő szemükben, akkor rendszeren kívüli maradsz, számukra halott. A lélek számára viszont élő, istennek láthatóvá válsz. Most ez előtt a nagy választás előtt állunk éppen.

De én inkább szeretem a valódi és természetes dolgokat, lényeket, érzéseket és ízeket. Nem szeretem a nyomtatóval előállított húst, gyümölcsöt és zöldséget, a tartósítószerekkel mérgezett termékeket, amelyek csak azért lettek kitalálva és előállítva, hogy némelyik, elitnek a képviselőjét gazdagítsák, annyira, hogy teljesen fölénk kerüljön, szinte mennyei magasságokba, de nem lelkileg, hanem anyagilag, testi értelemben véve. Magánrepülőkön röpködhet fölöttünk jó sok kerozint használva, ami inkább szennyezi a levegőt, mint az általuk nekünk megvádolt tehenek szellentése. Bocsánat de én inkább együtt élnék az én kis szent tehenem szellentős hátsójával, mint a ti marha nagy, dromedár gépeitek mérgező füstjeinek eregetésével, a képünkbe!

Visszatérve a szőlőhöz és szőlőtökéhez, ha akartam, ha nem, ismét csak a bibliából tudhattam meg a jelentését annak, hogy isten miért kéri, hogy menjenek minél többen a szőlőbe dolgozni, mert sok a szüretelni való, de kevés a munkás. Ez sajnos igaz, még a világban is megcsappant a valódi munkások, a kétkezi munkások száma, mert büdös a munka ?, nem, hanem mert nincs rendesen megfizetve. De amíg a világban kockázatos munkavállalóvá válni, mert a dúsgazdagok mindig kitalálhatnak valamit, hogy ne fizessenek rendes bért neked, addig isten mindig betartja a szavát és megjutalmaz téged, ha neki dolgozol és őt szolgálod. Nem akármi a jutalom, mint a paradicsomi élet, erőlködés nélkül, boldogan, mindened meg lesz ami kell és ez örökké tart majd. Nem tudom kell ennél több bárkinek is? Én elégedett lennék ezzel az élettel.

Azt érdekes volt megtudni, szintén a bibliából, hogy kezdetben nem volt szőlőjük a választott népnek, ott Izrael területén, sem Palesztinában, sem Szíriában, Mózes kérte meg őket, hogy hozzanak szőlőt onnan, azokról a vidékekről, ahol termett akkoriban szőlő, hogy azt majd Kánaánban kezdjék termeszteni fügefákra felfuttatva, vagy melléje egy karót beszúrva és arra felfuttatva. Jézus indította el ezt a tanítást, ő volt a mestere ennek a borászatnak, ami a lelket is táplálja és gyógyítja. Mit bizonyít ez, azt, hogy Jézus a szőlőjével egészen más földrajzi területről érkezhetett oda a sivatagos, száraz, szőlészetnek nem annyira alkalmas területre. Volt olyan terület, ahol a szőlő nem tudott megteremni és kárba is veszett. Magot elvetni mindenhol megpróbálta Jézus, az más kérdés, hogy nem minden terület, vagy nem minden lélek alkalmas a mag befogadására és annak kicsíráztatására, kivirágoztatására. Ha túl kemény a talaj, vagy túl száraz , ott nem teremhet semmi élő, marad a pusztaság, ott hiába minden szó, akár kiáltó szó is , mert csak süket fülekre és vak szemekre talál. De ahol túl nagy a keménység, vagy túl nagy a szárazság, oda mindig küld az anyatermészet egy nagy vizet (érdekes én pont Jang Víz vagyok, vagyis NAGY VÍZ ) amely egyszer csak elözönli az egész kiszáradt területet, jócskán fellágyítva azt, amitől ismét termővé tud válni a későbbiekben. A természet már csak ilyen, mindig kiegyenlíti magát és egyensúlyba kerül ismét. Ahogy a világban is a számlák ki lesznek egyenlítve igazságosan és mindenki a helyére kerül.

www.fengshuidesign.hu