Készüljünk is a halálra, minden csak rohadás, nem érdemes élni. Akkor minek akarsz szülni, hogy a gyereked is meghaljon, legyen rossz neki is?

Ha valamit elérek és sikerem van, akkor mindig megkapom, hogy tele vagyok hibákkal, nem vagyok tisztességes, sem becsületes, de ha mondjuk valaki más a sikeres, vele minden rendben van , neki mindent szabad. Isten, ha létezik, biztos, hogy nem az igazság volt a célja velünk, csak az, hogy a saját képére formáljon és használjon minket. A saját szórakoztatására.

Majd akkor fogadok a bizalmamba és a házamba bárkit is, ha bizonyított, nekem. Nem hajolok meg a pénz hatalma előtt, akkor sem, ha éhen kell halnom. Ha nem kapok munkát, akkor sem alázkodom meg, se nem nyalok senkinek, aki azt képzeli, hogy fölöttem áll a hierarchia ranglétráján. Aki inkább behódol, az ne is panaszkodjon semmire, fogja be a száját szépen és dolgozzon! Minden úgy jó, ahogy van.

Dehogy állok ki mások helyett, előbb magamért kell kiállnom. Amíg semmibe vagyok véve, addig nincs miért kiállnom. Mindenki harcoljon csak szépen magáért, tanulja megbecsülni, azt, amije van és nem lenézni a másik embert! Most kell büszkének lenni, mikor sarokba vagy szorítva!

Én is most kezdek csak büszkének lenni magamra, még nem találkoztam olyannal, aki annyi mindenen keresztül ment mint én és még életben van. De minek? nem igaz, jobb lett volna nekem meghalni, mint szégyenben élni. Azt hiszem nem kell megmagyaráznom semmit olyanoknak, akik nem adnak más lehetőséget a túlélésre, csak ha valami nem tisztességes úton lehet azt megoldani. Bocsánat, hogy élek! , talán azért mert megérdemlem, isten úgy akarta. Most lássunk titeket, ti , hogy élitek túl ezeket a nehéz időket!?

Sírni én is tudok és tudtam is, de az most nem lesz elég. Most jön az a része, hogy vagy megszoksz, vagy meghalsz. Ilyen az élet, kicsit kegyetlen. Én attól még élvezem.

Aki arra számít, vagy esetleg kifejezetten arra vár, hogy én is hátha a megszökést választom ezek után, hogy megvertem a bankot, amit nem is értek mit keres még itt, miért nem megy vissza a jó édes anyjába, szóval és hogy esetleg eladom azt, amiért évtizedekig annyira keményen megküzdöttem és kiharcoltam magamnak, az téved! Maradok. Ez az én házam és az én váram, engem nem lehet csak úgy kifüstölni. Akkor sem, ha a szomszédok is mindent megtesznek ennek érdekében, köszönni sem tudnak, hangoskodnak a folyosón, a cigarettafüstöt kiszellőztetik a folyosóra, pedig ki van írva, hogy tilos a dohányzás. Talán nem tudnak olvasni? Nem tudom, csak kérdezem. A másik oldalsó szomszédom is felszerel egy rácsot az ajtajára az én falamon, de nem emlékszem, hogy engedélyt kért volna tőlem.

Igen én béketűrő, kedves , kompromisszumképes személyiség vagyok, de mindig akadnak olyanok a környezetemben akik szívesen feszegetik a tűréshatáraimat. A lényeg, hogy maradok. Itthon vagyok, tetszik nem tetszik.

Meglátjuk, hogyan tovább és ki nevet a végén.

A nagy elmélkedők, mint amilyen Freud, meg Jung is volt például, hogy én se sértsek meg senkit, ott rontották el, hogy az életüket nem a gyakorlatban élték, hanem az otthonuk nagy kényelmében ráértek elmélkedni és előre mindent lezongorázni mint egy sakk partin. Azt hitték attól hogy ők gondolkozni tudnak , attól már mindent jobban tudnak a többi embernél. Istennek kezdték érezni magukat és sajnos megengedték saját maguknak, hogy megállapítsák ki épelmejű és ki nem. Tesztekkel állapítják meg a hibapontszámokat, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Honnan tudhatnãnk, hogy mi is nem vagyunk bolondok egy ilyen, csak ember által kitalált teszt alapján. Azt kell mondanom, hogy ez a két pszichológus sem volt normális, ha önmagán meg tudta állapítani valakiről: ezt most jól gondolja, azt meg nem jól. Ki ő, hogy bármelyik másik emberről kijelentse, hogy bibis az agya?! Nem vagyunk egyformák, nem ugyanoda és ugyanolyan körülmények közé születtünk, másképp nevelnek, van akit nevelnek, szeretnek minket, de van akit nem szeretnek gyerekkorában, van aki bőségbe születik, van aki nélkülőzésbe, rengeteg dolog befolyásolja egy ember mentális egészségét. Az, hogy megszomorodik egy kicsit és nekivág a nagyvilágnak egy kicsit sem jelenti, hogy bolond valaki és be kell csukni, vagy gyógyszerezni, attól biztos, hogy nem lesz jobb a közérzete.. Az öcsém pont egy ilyen kezelésbe halt bele, szent meggyőződésem. Tönkretették az életét a szerető családja. Ide oda hajigálták a családtagok, senki nem szerette, nem törődött vele. Aztán amikor már kezdett a család terhére válni, mert iskolába sem járatták pedig kötelező volt abban az időben, így természetesen munkát sem kapott sehol, mert képzetlen volt.Ekkor egy kedves rokon , Szegeden, ha jól emlékszem, elkezdte beadni neki, hogy depressziós, vannak jó kis kábítószerek ott, ahol ő dolgozik a kórházban, azok majd enyhítik a lelki fájdalmait. Így injekciókat kezdett kapni időszakosan, ezt ő mondta el nekem , személyesen egyszer, amikor találkoztunk.Többször próbált öngyilkos lenni, érkeztek hozzám a postai üzenetek, hogy egyszer Szegeden kellett kihalászni a Tiszából, aztán meg Székesfehérváron , mert leugrott valamilyen hídról. Az injekciõzás teljesen ellenproduktívnak tűnt ennek fényében! Úgy gondolom, hogy az Őszinte törődés, ha a szeretet nem is, mert családunkban minden volt csak tisztelet meg szeretet nem egymás iránt, tehát ha csak egy kis gondoskodó őszinte törődést kapott volna lekötőzések és injekciózãsok helyett, akkor biztos, hogy még ma is élne. És ha már itt tartok a nagy vallomások közepén, el kell mondanom, hogy édesapám is ugyanebben a kezelésben, gondoskodó szeretetben részesült. Mentő rá lett hívva nem egyszer, kórházba beszállítva, majd lekötőzve, napokig leszedálva, hogy addig se kelljen foglalkozni vele! Nem szívesen emlékszem vissza erre, és még kevésbé szívesen beszélek erről a szörnyűségról..de látva, hogy egyre több ilyen történik meg kellett szõlalnom, még ha ezt írás formájában is. Orvosoknak nem lenne szabad ekkora hatalmat adni a kezükbe, mert rendkívül sok és nagymértékű a visszaélés. Szó szerint, úgy ölnek, hogy már a szemük sem rebben, nekik ez k@ természetes .De ez a módszer nem az, ez sima , lassú gyilkolás …

nem igaz, hogy csak annyit terhet kapunk, amennyit el bírunk viselni, én már nem bírom tovább.

Furcsát álmodtam éjjel, vagy hajnalban, ki tudja!. Egy erdős részen voltam, fákkal, hegyekkel, lehet, hogy pont Erdély volt, ahová sosem vágytam. Na, most álmomban mégis ott voltam, de a levegő az legalább tiszta és friss volt. Előbb egy jelenet játszódott le, a személyek gyorsan váltották egymást mellettem és körülöttem. Például elindultam sétára valakivel, mire odaértünk a célhoz, már valaki más volt mellettem. Én mindig állandó voltam, ugyanolyan, a személyek mellettem mindig cserélődtek. Kiderült, hogy alkalmatlan volt mind arra, hogy elkísérjen utamon. Gyengék, gyávák, jellemtelenek sokasága. Egy kutyát sem képesek megmenteni. Elmondom mi és hogyan történt. Sétáltunk párommal, nem tudom melyikkel, egy erdei ösvényen, ahol még mások is ezt tették. Sokunknak kísérőik voltak, négylábúak, kutyák. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy nő, akinek több kutyája is volt, egyet a kutyák közül lassan, álnok módon kioldott a pórázánál fogva és otthagyta szimatolni, látszott, hogy megszabadulna tőle, ilyen módon. A kutya észrevette és kétségbeesetten rohant utána. Szóltam a páromnak, aki, mire odaért a nőhöz, már egy másik személy volt, külsőre is, rászólt miért tette ezt, de erre érkezett egy másik férfi és képen törölte úgy, hogy elesett. Felállt és visszaütött, a támadó férfi erre vérző orral távozott. Ekkor láttam, hogy aki így elbánt vele, az a jelenlegi párom. Végigvitte az akciót és sikeresen le is zárta, a megfelelő partner számomra. Isten nem olyan partnert ad nekünk, aki nekünk tetszik, hanem aki a számunkra a legmegfelelőbb. Én is odarohantam, erre a földön már ismét nem ugyanaz a személy volt, erre nem is tudtam hozzászólni, mert idegen volt számomra. Gyorsan változtak az emberek körülöttem, miközben én mindig csak ugyanaz és ugyanolyan voltam. Végül rám maradt a kis fekete magyar fajta kutya, azt hiszem puli, akitől ilyen módon szabadult meg a gazdája. Hálás volt nekem a kis fekete , de csillogó szemeivel. Betértünk egy erdélyi fogadóba, a fogadós nagyon barátságos volt, nem csak a vendég fogadásához értett, hanem valahogy több volt annál. Mintha valami magasabb spirituális tanító lett volna. Közben kinéztem az ablakon és furcsa felhők jelentek meg az égen, amelyek leereszkedtek egészen a fenyőfák tüskés lombkoronájáig. Közben a fogadós rendkívül kedves volt velem és azt mondta, üdvözöl szeretettel újból, önáluk. Én nem igazán örültem, de szomorú sem voltam, csak egykedvű, ismét ott, ahol ha akarom, ha nem , de ott vagyok. Mi történt még? Valamitól tartottak, valaminek az érkezésétől, ezért megkértek, segítsek kitenni pár tükröt, amit nem szeret az illető érkező és egyben a tükör valamilyen jelzésként is szolgált. Furcsa, régi hadi szerkezetekkel egybegyártott tükör volt. Ha nem a megfelelő helyen fogtam, meg, akkor rugós módon kiugrott a helyéből egy hosszú pengéjű kés, amely a szembejövőt egyből leszúrta, ha közelített és hozzáért. Óvatos voltam a szerkezettel, ügyeltem, hogy ne kerüljek a penge nyomógombjához, a tükörbe sem nagyon akartam pillantani. Mégis, miután beállítottam a szerkezetet, kíváncsiságból, kellő távolságból belenéztem és akkor döbbentem meg igazán, nem is látszódtam benne, nem láttam magam!

minket, hogy mi is lesz velünk.

Igen, milyen jól is csinálta O.V. még hajdanán, az őskorszakban, amikor 2002-ben, bosszút forralva ellenünk, velünk és nekünk polgári köröket képezett. Aztán megláttuk az eredményét. Erre még van valaki, aki azt mondja, hogy jó az ötlet, most meg Tisza-köröket kellene csinálni szerte az országban. Tudjátok mit, miért nem inkább akkor már gabona-köröket, úgy sincs elég búzánk, sem malmunk, legalább eljönnek értünk a földön kívüliek és úgy elvisznek innen, hogy vissza sem hoznak. Az jó lenne nekünk, magyaroknak, mert hogy nem a földre valók vagyunk, az biztos!

Több fajta függőség van, de erről leginkább azok az ágról szakadtak jutnak eszembe, akiket túlsúlyos állapotuk miatt nem tartott meg az az ág, amelyre felakasztották.

Vannak még a függő állampolgárok is az államtól. Vannak még akik manipulátorok kezében vannak és még akik valamilyen szertől: ital, kábítószer, cigaretta függnek. Vannak, akik személyeknek vannak kiszolgáltatva és azoktól függnek. Sokfajta függőség van. Könnyű függőségben tartani valakit, rájöttem saját bőrömön keresztül hogyan csinálják. Valamiből mindig hiány van , ők megismerik rólunk ezt az információt, így felajánlják, hogy biztosítják nekünk azt a hiányzó valamit, cigarettát, ital fajtát, kábítószert , szeretetet, kezelést, gyógyszert, munkát, közmunkát, stb. Ha kellemetlenné kezd válni kapcsolatunk a fogva tartónkkal, aki a függőségünket okozta, egyszerű a szabadulás tőle, másik neppert, munkaadót, szeretőt, orvost, pszichológust vagy bármit kell találnunk helyette, vagy magunknak megoldani a problémákat. Kicsit macerás lesz az elején, de higgyük el, hosszú távon majd megéri.

Az én figyelmemet is fogva tartották, én is függő voltam. Már azt hittem leszoktam valaminek a követéséről , de ma ráébredtem, hogy erősen függők a szerelmes versektől, a mini videóktól. Semmi személyes nincs bennük, mégis mindenkivel elhitetik hogy nekik szól ez az egész versike, a követők pedig csüggenek az ilyen kis filmeken, mint gyümölcs a fán. Még pénzt is kereshetnek vele a y.t. csatornákon. Szoktam én is mindig kommentet fűzni ezekhez, majd 24 órán belül törlöm őket. Ma valamiért megígértem hogy nem törlöm. De kinek ígértem, hiszen nem személyes, azt sem tudni kik vannak a kis filmek mögött, kik készítik?! Ahogy személyesebbé próbáltam tenni a kontaktust, máris megbántam. Olyan kisfilm következett, amire nem számítottam, kellemetlen dolog hangzott el benne, ezért mégis töröltem a kommentjeimet. Rájöttem, hogy nem szabad ígéretet tennünk olyanoknak, akik még a személyüket, az identitásukat is eltitkolják előlünk. Ezzel a hatalmat fölöttünk átadjuk nekik, ők ismernek minket, mi azt sem tudjuk, hogy ők kicsodák! Túl egyoldalú kapcsolat, csak oda van , de vissza már nincs igazolás, sem szeretet sem semmi. Üres porhintés az egész. A lényeg: ismeretleneknek nem kell ígérni semmit! Eszünkbe ne jusson! Az internethálózat a legnagyobb csalókat és csalódásokat képes kitermelni a világon, így érdemes fokozottan figyelni és résen lenni, kikkel ismerkedünk. Nem tudhatjuk milyen rejtett céljuk van az embereknek. Könnyű rossz társaságba is keveredni, pl. kábítószer terjesztőkbe. Na onnan aztán nem lehet egykönnyen kiszabadulni, nem hagynak senkit, legalábbis élve kijutni. Az öcsém már nem él 17 éve, Ő.említette egyszer, hogy szokásuk lábat törni. Jobb nem kapcsolatba kerülni ilyen egyénekkel. Ha lábtörést említenek, máris inkább hanyagold, kerüld a társaságukat, fuss onnan!🙏🥺

Tegnap azt is olvastam valahol, hogy egy újabb idős ember halt meg a kórházban, kikötözve.

Emberek, az nem normális állapot, ha a kórházban kikötözve tartanak egy beteget! Ha a napi menü egy tojás meg egy zsemle reggelire, meg vacsorára, az ebéd pedig zöldség leves rizzsel? Egy fogvatartott többet eszik a börtönben, pedig még káros is a társadalomra nézve! A családtagjainkkal meg hagyjuk hogy így bánjanak, kikössék napokra, nem esznek, nem isznak, a saját ürülékükben forognak? Ezért fizettük a TB-t, a nyugdíjat, hogy amikor szükségünk lenne rá, úgy legyünk tartva mint a disznók a moslékos dézsában?! Betegjogi képviselő azonnali felkeresése és az érintettek jelentése az első lépés!

A másik témám az, hogy észrevettem, hogy nem csak itt, nálunk, hanem például a spanyoloknál is azt akarják beadni a lakosságnak, főleg a földműveseknek, hogy a „klíma” miatt száradnak ki a földek. Nem befolyásolják az időjárást, mint jól tudjuk. A cél az, hogy mindenki hagyja el a saját földjét emiatt, hogy ők lehetőleg ingyen juthassanak hozzá. Hogy még további függésbe hozzanak: az ő mesterséges termékeiket vegyük és együk, ne a sajátjainkat. Észrevettük azt is, hogy a mi élelmiszereink külföldre kerülnek, mi meg kapjuk külföldről a „moslék” kategóriájú krumplit például.. Ne dőljünk be az ATV-nek sem. Ő is csak a médiához tartozik.

Ma sírtam sokat örömömben, egy újabb magyar hölgy jutott fel az Olimpiai csúcsra. Versaillesban!

Mit üzentünk ezzel a franciáknak? Látjátok? Nem vehetitek el tőlünk azt, ami nem is volt a miénk, de tiétek sem! Mi sem földterületet, sem vagyont, sem pénzt, ékszereket, házakat, villákat, kastélyokat nem birtoklunk, még a saját testünket sem, legfeljebb egy ideig „bérbe” vesszük! Egyik ember nem ítélkezhet egy másik felett, még a szabadság, testvériség, egyenlőség nevében sem!

Utolsó mai témám, hogy van, ami megbocsáthatatlan egy szülőtől: érthető, hogy nem tehetünk arról milyennek születünk, milyenek vagyunk, milyen esetleges jellem vagy testi hibával jövünk a világra. De lehetőségünk van javítani mindenen, amiben hibáztunk és másképp csinálni. Lehetőségünk van tanulni, fejlődni, megmutatni, hogy a korlátokat legyűrve, minket nem a genetika határoz meg, vagy az öröklődő DNS, vagy tudom is én minek nevezik! Nem bírom elviselni, ha valaki ahelyett, hogy javítana azon, amin lehet, még rá is játszik a hibáira, sajnáltatja is magát, sőt még nagy mértékben vissza is él vele. Ha pedig lelepleződik, nem hogy elismerné, hogy tévedett és bocsánatot kérne, de még le is tagadja, sőt még keresi, hogyan állhatna kegyetlen bosszút azon, aki őt leleplezte. A tapasztalatom az, hogy sok , testi fogyatékossággal rendelkező ember gonosz is és ahogy alkalma nyílik rá, bosszút is áll egészséges embertársain. Undort váltanak ki belőlem.

Nem Isten fog téged felkeresni, hanem neked kell Istent keresni, ha beszélni akarsz vele!

Nem igaz az sem, hogy Jézus bekopog az ajtódon, ő nem keres fel senkit. Ha meg akarod találni őt, neked kell megkeresni őt magadban, egyedül a szobád mélyén.

Isten szava nincs reklámozva sehol, az igazság sem tálcán van felkínálva senkinek, ha hallani akarod az igazságot és megismerni Istent, neked kell elindulni megkeresni.

Tanulj meg nemet mondani! A legcsábítóbb ajánlatok a leghamisabbak is. Ne vegyél fel semmilyen hitelt banktól, hitelintézettől, akárkitől, senkitől. Ne higgy a szép szavaknak, mert nem igazak! Az igazi dolgok nem láthatók és nem a felszínen történnek, mindenki szeme láttára. A csodák belülről jönnek, belső forrásból és térből, nem kívülről kell várni őket. A csodák mi vagyunk, ha merünk mondani bárkinek NEM-et. A hatalomnak is mindenre Nemet kell mondani. Mered? Ha igen, ha nemet mersz mondani, tiéd a világ, ha félsz, akkor sosem vagy szabad, maradsz a korlátok között, ott ahol vagy.

ha ugyanazt csináljuk újra, meg újra, az nem újrakezdés. Ez csak folytatása a réginek. Egyedül nem érdemes újra kezdeni, sem új életet kezdeni. Innen inkább el kell menni. Hagyni kell megszűnni mindent. Semmi nem igényli az életed árát, még az igazság sem. Aki arra biztat, hogy állj ki az igazság mellett, akár az életed árán is, nem akar jót neked, hidd el!

Mindig olyanok biztatnak az igazság védelmére, akik csak hazudni tudnak, nincs egy igaz szavuk sem és a csatába is szívesen küldenek másokat, csak nekik ne kelljen menni. Jézus mondta valaha is, hogy halj meg érte, ha kell? Soha nem mondott ilyent, inkább ő halt meg a világért. Ez a világ nem éri meg az újrakezdést. Nem is érdemli meg. Napok óta nem lehet aludni, pihenni ebben a városban a Sziget fesztivál miatt, a tombolás miatt, valahol ki kell tombolnia magát a fiatalságnak, levezetnie az egész éves feszültséget. Így elkerülhető a forradalom. A fórum c. műsor is csak arra jó, hogy aki felhergeli magát, valahol kieressze a fáradt gőzt magából, erre ott van ez a betelefonálós műsor. Én sem kezdek semmit újra, sem életet, sem semmit, addig, amíg a sátán az úr itt minálunk és mindig csak ő győz. A szigetről is csak az ő zenéjét lehet hallani, amíg teljesen nem érzed magad a pokol legmélyebb bugyrában. Érdekli a szervezőket, hogy te hogyan érzed magad? Dehogy! A bevétele idén is megvan, te meg le vagy szarva! Nem érdemes semmit újra kezdeni, sem semmit bizonyítani, hogy kinek van igaza, mert már úgyis minden eldőlt, a lapok már le vannak osztva. Mindenki csak azt kapja, amit a hatalom leosztott neki, az ő hatalomból látott szemszögéből, ami jár. Az igazságnak semmi nem jár, csak a szája, ezért az be lesz neki csukva. Ha nem csukja be a száját valaki, akkor ő maga lesz becsukva valami mögé, amíg el nem megy a kedve attól, hogy járjon a szája. Nekem elment, végleg. Hagyom, hogy győzzön a sátán, az ellenség, minek harcolnék, úgy sem kellek én senkinek, csak akkor vagyok jó, ha azt teszem, ami nem nekem, hanem másnak jó. Ebből meg elegem lett. Most már csak azt teszem, ami nekem a jó. Innen elmenni jó és én is elmegyek. Kérem istent, hogy segítsen ki ebből a pokolból, mert itt minden van, csak semmi jó. „Gyere haza fiatal”, csak azt nem mondják neki, hogy mire jöjjön haza? Arra, hogy bármit szeretne megvalósítani nem lehet? Ha nem kap támaszt, semmilyent, akkor nemhogy tanulni, sportolni, de még megélni sem tud? Egy olyan helyen, ahol az értéket kizárólag pénzben mérik, nem emberi kvalitásokban? Ha senkinek vagy nézve, hidd el, senki is vagy. Nem érdemes megszólalnod sem, mert akkor csak kiröhögnek. Rajtam már nem fognak röhögni az biztos. Győzzön csak a sátán addig, ameddig kedve tartja, addig, amíg még jó ember van még a földön, mert csak a jó embereket győzi le. Ki mondta, hogy legyél jó? Ha jó vagy, elvesztél ebben a világban. Nem szabad jónak lenni, legyél csak rossz, de csak azokkal akik megérdemlik. Én nem vagyok sem jó, sem rossz, semleges vagyok, mindig a helyzet hozza ki belőlem milyen legyek. Ne tudja már más nálam jobban, hogyan óvjam a lelkem, jó? Az legyen csak az én dolgom, az én felelősségem, nehogy már a legfontosabbat valaki másra bízzam? Nincs szükségünk lelkészekre, a sátán is csak a lelkekre vadászik.

Összességében véve most a következőkre jutottam: ne bízz senkiben, aki meg akarja mondani mit tegyél, hagyd inkább a sátánt győzni és akkor téged is életben hagy. Ha elmész innen akkor teszed a legjobbat magaddal, nem szenvedsz fölöslegesen. Legfeljebb átadod a helyed idegeneknek, akik letelepednek itt és onnantól kezdve övék az ország, nem a tiéd, ennyi. Maradhatnál is, de akkor keményen meg kell változtatnod az itteni körülményeket, mert jelenleg ez itt, most nem egy élhető ország. Rajtad is múlik, mi lesz itt, tíz, húsz, harminc év múlva, vagy háromszáz év múlva. Lehet, hogy semmi, de lehet hogy a világ legszebb országa, amelynek a csodájára járnak. Ki tudja? Talán isten már tudja a választ, én nem tudom.

Akié az ország, azé a hatalom is, de ha elhagyod az országot, tiéd a világ.